M.Simon Katalin : Szűrt realitásban

 

 

 

Alkalmazkodsz minden körülményhez,

magadra erőlteted a kényszer zubbonyát,

akár a cipőt, bár lábadnál kisebb, viseled

öntudatlanul, miközben nőnek körülötted

a falak, és képzeled, hogy rejtekükben jól

érzed magad, biflázol kéket-zöldet, abrakolsz

 biót, undorral nyeled a  csukamájolajat,

hordod, mit a szigor rád ruház portörléstől

Pitagorászig, de nem tudod, mit tudnod

kellene, vársz, jön valami vagy valaki és

kiszabadít, de nem jön, s míg időd számon

tartja olvasott könyveid, mint hosszú kór

után, ráébredsz, életed nem puszta gondolat,

és fullasztó falaid téglánként lebontod magad.



 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2016.04.14. @ 07:00 :: M.Simon Katalin
Szerző M.Simon Katalin 248 Írás
Alázattal adózom a z írás hatalmának. Számomra az írás nem csak önkifejezés, hanem maga az élet. Szeretem a ritmust, a dallamot, szeretem az életet. M. Simon Katalin