Tettben hagyva
Álmod méhéb?l szülöd a reggelt, nézz ki, szemed a fecskékre tereld. A nyárfa virága illatot sóhajtott, szorongó bánatod a sarkon túl elhagyod. Felt?zted hátadra a tegnapi mocskokat, dobd le, taposd agyon a gondokat. Gyere halkan, [… Tovább]
Pillanat
éj repedésébe szorult pillanat– távolról hozza a szél hangodat –szempillám alá surranó róladálmokrózsapírral festik boldogra arcomat
Madárlátta
Pihe, dús hebegnivalóm támadt. Mondd, láttad tegnap a hulló mézeskalácsot? Rebegem a jégvirágos ablakra, és tovább a csendre, a kályhamelegre… Harkály kopogású zivatarral feleselek, és nagyokat nyelve hallgatom, mint száguld télnek, a hűvösnek szánt gondolat, csak… egy fahéjdarabot kötöztem [… Tovább]
A szuplinitorok hónapja
* Feltételezem, többé-kevésbé ismerik a magyar tanügyi szaktanácsadókat. De vajon a románt ismerik-e? Nem? Akkor tüstént bemutatok egyet, méghozzá munka közben, hadd lássuk, hogy izzad, dolgozik egy román kollega. Helyszín: Nagyvárad. Időpont: augusztus, a szuplinitorok kinevezésének hónapja. [… Tovább]
Majomtársak és egyebek
– A nyárson sült szalonna az igazi, higgyétek el nekem. Lobog a tűz, mikor már csendesül és inkább csak parázslik, akkor érdemes belevágni. Fanyársakat csináltam, nem szeretem ezeket a modernkedő, hosszú kettős villájú fém izéket. Parancsoljatok kérlek, [… Tovább]
Tépett virágok
* A KisHerceg és a fiú a tulipán mező közepén találkozott. A fiú guggolva szedte a piros tulipánokat, keze tele volt virágokkal, érdeklődve nézett fel. A KisHerceg szomorúan nézte a virágokat, ahogy leszakítva tövükről már csukták szirmaikat: — Miért [… Tovább]
Mondd!
Mondd, mit tegyek, hogyan sz?njön itt belül ez a lüktetés. Ma még utópia a lélek-átültetés. Az arcomat átszabják ha kell, de mit tehetnék a neked nem tetsz? lelkemmel. Kihasíthatnám magamból, és szenvednék a mindig jelenlév? b?ntudattól, vagy hajíthatnám a [… Tovább]
Déjá vu… PARIS II.
Emlékezés nagy költőkre, versekre – emberekre. A mi titkunkra, hogy Párizsban egy utca sarkán kissé lejt a járda és élt egy költő, aki a rue de Médicisben – a Gambrinus kávéház teraszán észrevette, hogy beszökött az ősz… PÁRIZSI VILLANÁSOK – [… Tovább]
nélet
Itt vagyok, ázott varjak ülnek a fán koronát,s megremegnek,ahogy egy öreg kézben a gyöngeség vénát, alig pumpál. Páros csillagoknak, hallom, hogy zizeg a bokor,s meleg napfény bujkála hold peremén. Könyvvel a kezemben,mely már a hangyáknak paplana csitítom az [… Tovább]
Október
Jaj október, te nem láttad a fecskék kék nyilallását, s ahogyan a szárnyuk anélkül is, hogy csöppnyit kieresszék az augusztuson egy röptükkel átjut. Jaj, október, szelet lopsz, napot altatsz, szőlőszemek kopognak, fák sietnek, egy levélzörrenésbe belehalhatsz, te holtig papja [… Tovább]
Haiku…
ha beszél a kép természet suhogással ablakban vagyok irányom körbe remekmű cérnaszálon nyál szelídülne ha a pók öreg legyek kivirágzanak hálója rét lesz
Osztály, vigyázz!
Fotó: Fotóház – Kugepapi Mintha a semmirekellő gondolataimat tűzőgéppel erősítenék az agyamhoz reggelente. Még a papucsnak sem köszön lábfejem, amikor meghallom a kattanást. Más azt mondaná, hogy csak az ágy recseg, vagy a parketta nyújtózkodásáról árulkodik [… Tovább]
Elölr?l
Elölr?l kezd?dik újra, estéim korsó kemények. Az üvegek koccanása hiteti velem, hogy élek. Örömöt kerestem – loptam, mellém a vágy félve ül le. A n?k kacagása olyan, mint a múlás csengetty?je. Párolgó nyári éjszaka… ?sz lett, kabátban kell [… Tovább]
römzene
Odavetnek bár a csendnek, de a dal örök; Isten ha van, s zenélni tud, elfelejti amit teremtésnek hívunk, hangszerével el-lett volna; vagy a hangszere mi lennénk, s hallgatózik – azt hisszük, magunktól szólunk – de a kotta nála, mikor [… Tovább]
Holdpont
Az se baj, ha a valóság összegyűrt papírdarab, szemétkosárban végzi, álom ropog talpam alatt. Bemerészkedek a csendbe: egy keret sarkába ülök, nézem, amint mellettem pók sző malomkereket, szélben lebbenőt. Az óra metronómja kiűz és szilánkokra bont, [… Tovább]
Esik
Sír az üvegen… Esik Csepeg, s a csepp pereg vitorláz az ablakon, testében parány világ remeg, folyását hallgatom. Alakot ír, sír az üvegen, könnyével majszol mintákat, fest könnyeden, szivárványt rajzol. Aztán hipp hopp nincs már, [… Tovább]
Télben kereslek
Keletre nézek! Télben kereslek majd,az ?szt rég széttapostam.A nyár fejemen lépdelt,míg a tavaszt átaludtam.Amikor majd hullik a hó,ott várlak a fák alatt.Zsebekbe dugott szívvel,ahol nem lesznek szavak.
Eddig
Légzuhatagban 1. Pácban a rendőrfőnök
A légzuhatag egyszerre örvény is, lefele tart, hatalmas a szívó- és pusztító ereje. A főhőst légzuhatagként kapja el a sors gépszíja, és viszi lefelé. 1. Pácban a rendőrfőnök – Elég nyugis ügyeletünk van ma – jegyezte meg Marinescu őrmester, [… Tovább]
még – majd
mit szólnál ha a hajnali daltmég csak dúdolnám csendesenneked kedvesemnálam télen jön a szerelems azon gondolkodomhogy lehet írni rólaközhelymentesen felöltözöm az avarillatkósza-késett színeibeláss úgy ismajd ruháim ledobom a fákkals beúszomegészen messzea novemberi ködbe
Elemi sóhaj
Teremtőm! Emeld fel a fejed, mert létláncod elárvult szemei, mi, az aprócska alkotó-elemek lassan eggyé válunk a földdel. Szeretünk tarkódon pihenni, imádunk belegabalyodni kegyes mindenséged puha pihéibe. Látni akarjuk álomvilágod – Tekerd tested köré a láncot! [… Tovább]
Egy kis kétéves szülinapjára
Két éves lettél Tündérkém, látod,bölcsibe jársz már, tágul világod,Anya, Apa fogja minden nap kezedet,körülvesz béke, öröm, és szeretet. Tévéb?l feléd Dóra baba integet,útján Te minden nap nevetve követed,lassan a pelus is lekerül rólad,ügyes nagylány vagy, mind tudjuk jól. Számolsz [… Tovább]
Lompos vers
Belefér, ha kikísérsz a partra. Jó szagú víz, napsütötte, kódorog tarajos-habosan, hajó járt erre. Belenézek a szemedbe. Fényfolt. Akár maszkokat ledobáló, kövekkel kacsázol. Romlatlan. Szél kapja fel szoknyám. Belehasalok. Valahol perdül egy szélforgó, ide hallom? Hangok méhe [… Tovább]
Etűdök
1. A szél babrál. Kering köröttem, biciklit les a kocsmafény, az utca ásít, hálni készül, a szögletekig fordul-térül, majd elnyújtózik feketén. 2. Kutattam emberarcokat, kutattak emberarcok, tükrök árulták titkaik, s én vásároltam is, amíg kevéske pénzem tartott. 3. [… Tovább]
Az én Apám
Kép: Sárkány Sándor: Fények és árnyak * Zene ajánló: http://youtu.be/DBHkn8_ApJw …ha rossz motorját bütykölte, ott hátul, a szerszámosnál, az udvar végiben, gyufát gyújtott kezében az este, míg a benzingőzből szívott rendesen. Nem szégyellte kopott, olcsó ingét, de tenyere [… Tovább]
Esőben
Az eső csendben szemerkél, vízpermet hull kibomló hajamra, tócsába gyűlik a rosszkedv, majd felszáradva végleg elillan. A villamos mintha a semmibe futna a messzi távolban, ázott verebek gubbasztanak csupasz ágakon, néha felborzolják tollaikat. Én is behúzom nyakam, cseppek csordulnak le [… Tovább]
Rózsa tanár úr és a háború
Rajz: Kass János * Az osztályban még tartott a hétvége, pedig percekkel korábban becsengettek. Mindenki áldotta az órarend összeállítóit, akik hétfőn, az első órára magyart terveztek. Ilyenkor lehetett pótolni az elmaradt matekleckét, és a könyvvitel [… Tovább]
Keringek
H?vös tengelyek mentén keringek, ujjaim hidegek, mint a rácsok. Kezdem szokni a kozmoszi csendet, – óriás szobát – mibe bezártok. Éjszaka minden csoda egyszeri, egyet, hogy lássak, nagyot futottam. Nem sikerült csillagot találni, csak fémszál izzót – üvegburokban. [… Tovább]
Intelem helyett
Lábtól fejig
Tűsarkúdban csónakáztam. Egyszer babástól betettem a kádba. Megvertél, később a kutyát, mert széttépte a szoknyád. Én teregettem. Két fa közé még apa feszítette ki a zsinórt. Elbír-e, kérdezte, és hintázhattam rajta. A melltartód kitömtem, felpróbáltam a ruhád. Nem tudtam [… Tovább]