Bakkné Szentesi Csilla : Az én Apám

Kép: Sárkány Sándor: Fények és árnyak *

Zene ajánló:

http://youtu.be/DBHkn8_ApJw

 

 

…ha rossz motorját bütykölte, ott hátul,

a szerszámosnál, az udvar végiben,

gyufát gyújtott kezében az este,

míg a benzingőzből szívott rendesen.

Nem szégyellte kopott, olcsó ingét,

de tenyere megkérgesedett.

Elméjét is csak maga fényezte,

nem kapott a nincsből egyebet.

Ember volt az én gyerek fejemben,

ki szellemétől volt olyan magas,

ki nem hátrált meg szótól, sem tettől,

ettől lett nekem hatalmasabb.

Apa volt, mit megírtak már sokszor,

bátor, harcos, nagybetűs erő.

Tudás, mit haláláig őrzött,

nem is tudták legyőzni soha őt.

Szívében lapultam mindvégig,

míg engedte az ég, s fájdalom,

mára egy szó maradt örök időkig:

őrangyalom.

 

Legutóbb szerkesztette - Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 299 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.