Vers

Tettben hagyva

    Álmod méhéb?l szülöd a reggelt, nézz ki, szemed a fecskékre tereld.    A nyárfa virága illatot sóhajtott,   szorongó bánatod a sarkon túl elhagyod. Felt?zted hátadra a tegnapi mocskokat, dobd le, taposd agyon a gondokat.   Gyere halkan, [… Tovább]

Vers

Pillanat

éj repedésébe szorult pillanat– távolról hozza a szél hangodat –szempillám alá surranó róladálmokrózsapírral festik boldogra arcomat

Egyéb

Madárlátta

  Pihe, dús hebegnivalóm támadt. Mondd, láttad tegnap a hulló mézeskalácsot? Rebegem a jégvirágos ablakra, és tovább a csendre, a kályhamelegre… Harkály kopogású zivatarral feleselek, és nagyokat nyelve hallgatom, mint száguld télnek, a hűvösnek szánt gondolat, csak… egy fahéjdarabot kötöztem [… Tovább]

Novella

A szuplinitorok hónapja

*       Feltételezem, többé-kevésbé ismerik a magyar tanügyi szaktanácsadókat. De vajon a románt ismerik-e? Nem? Akkor tüstént bemutatok egyet, méghozzá munka közben, hadd lássuk, hogy izzad, dolgozik egy román kollega. Helyszín: Nagyvárad. Időpont: augusztus, a szuplinitorok kinevezésének hónapja. [… Tovább]

Novella

Majomtársak és egyebek

      – A nyárson sült szalonna az igazi, higgyétek el nekem. Lobog a tűz, mikor már csendesül és inkább csak parázslik, akkor érdemes belevágni. Fanyársakat csináltam, nem szeretem ezeket a modernkedő, hosszú kettős villájú fém izéket. Parancsoljatok kérlek, [… Tovább]

Egyéb

Tépett virágok

*   A KisHerceg és a fiú a tulipán mező közepén találkozott. A fiú guggolva szedte a piros tulipánokat, keze tele volt virágokkal, érdeklődve nézett fel. A KisHerceg szomorúan nézte a virágokat, ahogy leszakítva tövükről már csukták szirmaikat: — Miért [… Tovább]

Vers

Mondd!

  Mondd, mit tegyek, hogyan sz?njön itt belül ez a lüktetés. Ma még utópia a lélek-átültetés. Az arcomat átszabják ha kell, de mit tehetnék a neked nem tetsz? lelkemmel. Kihasíthatnám magamból,  és szenvednék a mindig jelenlév? b?ntudattól, vagy hajíthatnám a [… Tovább]

Élménybeszámoló

Déjá vu… PARIS II.

Emlékezés nagy költőkre, versekre – emberekre. A mi titkunkra, hogy Párizsban egy utca sarkán kissé lejt a járda és élt egy költő, aki a rue de Médicisben – a Gambrinus kávéház teraszán észrevette, hogy beszökött az ősz… PÁRIZSI VILLANÁSOK – [… Tovább]

Vers

nélet

      Itt vagyok, ázott varjak ülnek a fán koronát,s megremegnek,ahogy egy öreg kézben a gyöngeség vénát, alig pumpál. Páros csillagoknak, hallom, hogy zizeg a bokor,s meleg napfény bujkála hold peremén. Könyvvel a kezemben,mely már a hangyáknak paplana csitítom az [… Tovább]

Vers

Október

Jaj október, te nem láttad a fecskék kék nyilallását, s ahogyan a szárnyuk anélkül is, hogy csöppnyit kieresszék az augusztuson egy röptükkel átjut.   Jaj, október, szelet lopsz, napot altatsz, szőlőszemek kopognak, fák sietnek, egy levélzörrenésbe belehalhatsz, te holtig papja [… Tovább]

Vers

Haiku…

  ha beszél a kép természet suhogással ablakban vagyok   irányom körbe remekmű cérnaszálon nyál szelídülne   ha a pók öreg legyek kivirágzanak hálója rét lesz

Vers

Osztály, vigyázz!

Fotó: Fotóház – Kugepapi         Mintha a semmirekellő gondolataimat tűzőgéppel erősítenék az agyamhoz reggelente. Még a papucsnak sem köszön lábfejem, amikor meghallom a kattanást. Más azt mondaná, hogy csak az ágy recseg, vagy a parketta nyújtózkodásáról árulkodik [… Tovább]

Vers

Elölr?l

Elölr?l kezd?dik újra, estéim korsó kemények. Az üvegek koccanása hiteti velem, hogy élek.   Örömöt kerestem – loptam, mellém a vágy félve ül le. A n?k kacagása olyan, mint a múlás csengetty?je.   Párolgó nyári éjszaka… ?sz lett, kabátban kell [… Tovább]