fogaskerekek
lassan úsztatom gondolataimat, úgy siklik, mint papírhajó a vízen, bóklászok kusza tényeim zord erdeiben, a hatás lassú, tompa haladás, szétzilált fogaskerekek között marja és koptatja a földre hulló rögöket
vó
Árad, elönt, nem víz, egy érzés: milyen, ha hozzám szólnak a szavak, – megfordulhatok más fejében. Csöppnyi dualitásról mesél, és mégis egyet remélek. Koplalás. Táplálékom egyre inkább, csak apró tollvonások karcolt sóhaja. Bárcsak résnyi pisla fényt óvna, melyben [… Tovább]
felejt
Gyermeki fejjel gondolkodom, s haragszom magamra, bátornak hittem bátortalan fajtám, köszönés nélkül hazug voltam. * Ígéretet tettem, segítek neki bepakolni az útra, – elutazott, magára hagytam -, s megszegtem fogadalmam. Gyermeki szemmel látom a holnapot, egy [… Tovább]
Poligráf
Adott egy n? és egy férfi. A n? megölte a férfi feleségét, s ha már ott járt, elvitte annak a pénztárcáját is. Tudjuk tehát, hogy mi történt… De hogyan?! …és miért? A tanúvallomásokat prózában és [… Tovább]
Eredeti
Mitykának szeretettel Hányan kezdték úgy, mint soha senki: nem érdekes, amit eddig mindig mások írtak másoknak bajáról – nyavalyámban úgyis magam állok; hogy’ nem unja isten, helytartója, gyötrelmeknek jegyz?je, tudója – alig színes a világ fel?le: általános embersors els?re – [… Tovább]
A szemünk világa
Úgy néztelek akkor, akárha először; néztelek, s mert a vágy oly erővel tört föl, csakis csukott szemmel láthattalak volna, tán csukott szemmel sem láthattalak volna. Néztelek, és te csak [… Tovább]
A lebegő nyeremény
* Egy gyerek születése általában nagy öröm minden családban. Így történt ez Wolfgangéknál is. Mikor megtudta, hogy felesége egészséges fiúnak adott életet, örömében nem is tudta, hogy hova legyen. Felhívta legjobb barátját, hogy közölje vele a jó hírt és [… Tovább]
Az vagy, aki
Nincs fényképem rólad. Csak retinába égett néhány pillanat, és az érzés – szabad vagy. Immár nem köt semmilyen gúzs, és a vihart se féled már. Az vagy, aki. Szürkeszem? olajbányász.