Nap: 2011.09.09.

    Nagy könyv előttem, s amint belelapozok,  végre kicsi lehetek, hagyjatok mamutok.   Egy óriás kezébe vett, kicsit el is ringatott. Nyomába zuhantam, kék sebet nyalogatok.   Egyszer majd apróka tenyeremmel őt édesgetem. Nagyok közt egyedül benne altatnálak félelem. [… Tovább]

    Ifjúságom úgy elpazaroltam,tombolt, mint túláradt patak,most állóvízként élek, és várom,hogy elt?njek a szomjas föld alatt.    

…a pillanat hamuvá ég…   Mit adhatnék néked… Ezernyi kincset, őszi nap fáradt ragyogását, aranyszínű lombokat, fecskék búcsúzó csivitelését. Fáradt röptét, elmúlását a nyárnak, édes szőlőszemeket, annak mély-bordó bársonyát pohárban nyújtom át. Mennyi semmiség…   Majd télen, lobbanó láng-varázson át, [… Tovább]

(Adrienn unokámnak)     Egy megsárgult kép… hogyan fessem meg égi szépségét a kis cserfesnek, kopott cellulóz tündér-varázsát, – ha festeni se tudok – hogy lássák szeplőcskéit a pisze orr körül és hajtincseit, ahogy göndörül kékes-szürkén fenn szeme csillagát, mely [… Tovább]

* Kép: Jánosy Éva Zeneajánló: Jakatta – One Fine Day   http://www.youtube.com/watch?v=IgUFvZ1LHWw   Mikor falatnyi szoknyád horizontján,  felbukkan egy izgató domborulat,            tudom, hogy a teremtés minden pontján,      az iránytű kilengve terád mutat.    Zsong feletted a tölgyfa lombozata, vibrálva [… Tovább]

    Nem láttam a foltokon túlra, pupillámon nem könny ült: hályog. Kifordult sarkából a világ. Tágulnak a hézagok – válok.   Lobbjaim jobbára csak üszkök, kis dolgokon késhegyre megyek. Átbújok a t?k fokán: sörre költöm a melegétel-jegyet.   Múlást [… Tovább]

*     Eső után kirohantam, Szivárványba kapaszkodtam, Markoltam, hogy hazavigyem, Ezer színe enyém legyen.   Véletlenül eldöntöttem, Elrepedt a teste csöndben, Kifolyt minden szín belőle, Fel a mennybe, le a földre.   Zöld lett az ég, kék a mező, [… Tovább]