Bakkné Szentesi Csilla : Az én Apám

Kép: Sárkány Sándor: Fények és Árnyak


Zene ajánló:

http://youtu.be/DBHkn8_ApJw

 

…ha rossz motorját bütykölte ott hátul,
a szerszámosnál, az udvar végiben,
gyufát gyújtott kezében az este,
míg a benzing?zb?l szívott rendesen.
Nem szégyellte, hogy olcsó az inge,
s a tenyere id?vel megkérgesedett,
az elméjét is csak maga fényezte,
nem kapott a nincsb?l egyebet.
Az Ember volt az én gyerek fejemben,
ki szellemét?l volt olyan magas,
ki nem hátrált meg szótól, sem a tett?l,
ett?l lett nekem hatalmasabb.
Apa volt, mit megírtak már sokszor,
bátor, harcos, a nagybet?s er?,
a tudás, mit nem lehet elvenni,
hát nem is tudták legy?zni ?t.
A szívében lapultam mindvégig,
míg engedte az ég, s a fájdalom,
mára egy szó maradt ? örök id?kig:
?rangyalom.

 

Mehetnék sorról sorra, de lustaság fél egészség, tehát inkább mutatom, kivonva bel?le némi “a”-t és “hogy”-ot, miként mutatna: 


…ha rossz motorját bütykölte, ott hátul,
a szerszámosnál, az udvar végiben,
gyufát gyújtott kezében az este,
míg a benzing?zb?l szívott rendesen.
Nem szégyellte olcsó ingét,
s a tenyere id?vel megkérgesedett,
elméjét is csak maga fényezte,
nem kapott a nincsb?l egyebet.
Ember volt az én gyerek fejemben,
ki szellemét?l volt olyan magas,
ki nem hátrált meg szótól, tett?l,
ett?l lett nekem hatalmasabb.
Apa volt, mit megírtak már sokszor,
bátor, harcos, nagybet?s er?,
elvehetetlen tudás,
hát nem is tudták legy?zni ?t.
Szívében lapultam mindvégig,
míg engedte az ég, s fájdalom,
mára egy szó maradt ? örök id?kig:
?rangyalom.

Legutóbb szerkesztette - Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 294 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.