Rózsa Ibolya : Elvarázsolt szerető a szőnyegmintákban

– a képen egy naphal, fotó készítőjének nevét nem találtam

 

 

 

 

Szőnyegbe mélyedt

homorú szemek.

Meredtek.

Lenn a padlón.

Nincs bennük csillag,

se tükör,

se cikkanó arany,

se ragyogás,

se lélek,

se más.

Csak szőnyegbe szőtt,

szemnek tűnő

formák…

Mégis vakítóak,

mint

fénytested,

hisz’

mindenről

te jutsz

eszembe –

hallgatag,

kicsi naphal,

drága kedvesem.

Isten nekünk susog

a nyárfák

hangján,

s a hárfák sem

zengik szebben:

az én nevem

titkos sóhaj,

te tudod csak,

ott van benned,

 

folyók alján,

szerelmetes

kebeledben.

Legutóbb szerkesztette - Rózsa Ibolya
Szerző Rózsa Ibolya 112 Írás
Előbb a part fogyott el, aztán az éj, aztán az üresség s ami eztán volt, ott kezdődött. /Weöres Sándor/