Tiszai P Imre : Szép szerelmem

*

 

 

Szép szerelmem, mondd,

sétálunk-e még a hold

túloldalán?

A világ elől elbújva,

összefonódva az éj sötétjében.

 

Szép szerelmem, mondd,

táncolsz-e még velem

csillagfényben?

Ha az éj bársonya

simul ránk jótékonyan.

 

Szép szerelmem, mondd,

ég-e még csók ajkadon?

Lelopom,

s gyújtok vele tüzet,

fényeket szép szemedben.

 

Szép szerelmem, mondd,

karod átfonod-e testemen?

Ha felsikolt a pillanat

szeretkezésünkben,

hogy csak benned létezzem.

 

Szép szerelmem, mondd,

kimondod-e a hívó szót?

A végtelenre bízva,

hogy hozzám elhozza,

és lelkem életre keltse.

 

Szép szerelmem, mondd,

sétálunk-e még a hold

túloldalán?

Legutóbb szerkesztette - Tiszai P Imre
Szerző Tiszai P Imre 340 Írás
"tegnap" stigmák égtek rám, számon csókod mart égőn fájón sebzett vágyódást tested font rám őrlődőn kínzó stigmákat s mert én csak "bennünk" élek, némán mindent eltűrök büszkén