Czirják Jolán : Őszelő

Lépteim neszére szöcske szökken,

Lepkepár cikáz – körözve – önfeledten,

Gyenge szél suhint kicsinyt a rétre,

s pisla napsugár kacsint – tavaszt idézve…

 

Színes, új ruhába bújt az erdő

Pintyek énekére táncol, ám ha eljő –

mitől előre fél – a durva tél,

lepelbe burkolózik, és aludni tér…

 

Legutóbbi módosítás: 2019.06.18. @ 15:38 :: Adminguru
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"