Csillag Tamás : Utánad

 

Vagyok magamnak – börtön.

Perceimet ébren töltöm.

Tolatnak, tülkölnek buszok,

munkába gyalog indulok.

Mint nyáron borsószemeket:

titkaid- téged fejtelek.

Valaki egyedül maradt.

(akkor az ívlámpák alatt)

Te, én, mi – talán mindketten.

Zebra… Kisfiú mellettem.

Lép-lép, közben engem figyel,

nagy, koravén szemeivel.

Pupilla-tükrökben egy arc:

enyém, tiéd: végül megmarsz,

tudván: állat-ember támad…

Én nem kiáltok utánad.

 

Legutóbb szerkesztette - Csillag Tamás
Szerző Csillag Tamás 394 Írás
Csillag Tamás vagyok, amatőr poéta... 87 telén születtem, kb 5 éve írogatok. A többit elmondják a versek.