Hónap: 2016 január

Vers

Tanítás és ellenkezés

2016.01.31. Petz György 5

  Ez eddig mind, mind csupán szöveg volt, és mégis köszönöm, hogy mindezt tanítottad; szerettem ezt, és őt is megszerettem, ez kedvelés, ez már a szerelem – és hittem mind, oly óvatosan egykor, kimondani csak későbben, hogy mertem. Ennyi volt [… Tovább]

Vers

Miért fáj…?

2016.01.31. Válóczy Szilvia 7

Messze még az idő,mikor mosolyt csal az ég arcára a nap, s úgy derül, úgy kékül,mint fiatal tavaszvirágzó sűrűje felett.Most fehér köd üli mega teret.Csend van és némaság…A hideg,lelkembe vág.Mondd, miért szól messzi dallam?Miért szorít a mellkaslevegőtlen, halkan?Feléd vidám víz csobog…Ott, hová utad [… Tovább]

vegyes

Töredék

2016.01.31. Lantos Tímea 0

    Bátorság parázsló kályhába vetni az utolsó nyirkos csonkot, s  a fellobbanó láng ledér  táncától részegedni hagyni  a szűkülő  pupillát, komor homlokról érdes tenyérrel vasalgatni a bőrön átütő barázdát, ha test s lélek között valami fennakadt.       [… Tovább]

Vers

Minden sejt

2016.01.31. Marthi Anna 3

    Ott állok ragyogó arccal. Félek-e bármitől a most tőled érkező huzattal? Mikor úgy oszlik el rajtad fényes széséged, minden sejted ruhán keresztül is két szememben Isten-ígéret, ahonnan nézel mágnesként vonz az egy, és legtisztább tükrömben látom, micsoda ereje [… Tovább]

Humor

Miért?

2016.01.31. Boér Péter Pál 4

    — Idefigyelj, ma nem eszlek meg! — Miért? — Képtelenség! Már nem bírom… Idejét sem tudom, mióta csámcsoglak. Ha ilyen különc kívánságaid vannak, legalább táplálkoznál rendesen. Naponta meg kell ennem téged, de te hanyagul lesoványodsz. Se vitamin, se [… Tovább]

Levél

Levél fiamnak

2016.01.31. Kozák Mari 8

Levél fiamnak 77.   Drága fiam!   Már két napja esik megállás nélkül. Az a kevés kis hó, ami ott nevetgélt az udvar végében, halk-csendes megadással olvadt el, és magával vitte a tél emlékeit. A tavalyi avarban a levelek örök [… Tovább]

Vers

Metafora

2016.01.31. Koosán Ildikó 12

Metafora                          Koosán Ildikó     úgy kell egy képet felvillantani mint éjben pásztázó reflektorok fényébe ugró szarvas-csapatok látványa, váratlan, s megtartani   a ráhatás illékony pókfonalát; való, s hasonlat ahol egymásra lel megdöbbent, elámít, lehengerel, s a érzelem [… Tovább]

Tanulmány

Hagyd érlelni a magot

2016.01.30. Seres László 6

Hogyan tesz bölccsé a gondolat, hogy gondolhatsz bölcsebbet annál, ha önfényed kéjjel elvakít, s vágtára sarkall, hogy mondj olyat, mit nem tudsz, hiába akarnál.   Hallgass s hagyd érlelni a magot. Formáld úgy, ahogy föld istene éltető ízekké vajúdja a [… Tovább]

Vers

Január

2016.01.30. Tóth Zita Emese 5

    Ablaküvegen áttörő, téli napfény vagyok, a két hét után is tartósan fénylő géllakk, lélekre ült, szorongós-fáradt hétköznapok, mikor a halk zokogás takarításba fullad.   A mosógép hangos kattogása, mielőtt lejár, konyhában némán száradó evőeszközök, a csak fejben összeírt, [… Tovább]

Vers

álmosan

2016.01.30. Bakos Erika 4

    álmosan húzom a takarót magamra pedig négy napja nyomom az ágyat hiába kérek minden szentet hogy végre kaparja már ki belőlem a lázat száműzve rólam minden selymes rongy testemen megkopott macis pizsamám ilyenkor kemence-meleget ont csend van a [… Tovább]

Vers

Furcsa ez az éj

2016.01.30. Thamássy Nagy Géza 6

    Furcsa ez az éj egyedül megint. Az ágyra mellém álmom vetít képet, hűlt helyedre szépet százszor és ezerszer, de még mindig Téged – csak épp mosollyal,   ahogy visszanézel s ahogy ismerőn vágysz felém újra egyre közelebb – [… Tovább]

Vers

Maradok(k)?

2016.01.30. Szilágyi Erzsébet 19

  Mindegy, hogy marad, vagy nem marad, ki mondja meg, kinek mi szép. Egyik liheg, a másik jajong, töri magát, s törik a kép. Egyik lelkében botorkál, másik utcahosszt lohol, “látni távol kis falucska tornyát” miből ha füst száll, a [… Tovább]

Fordítás

Bátai Tibor: Notificare

2016.01.30. Boér Péter Pál 6

Notificare ” Problema nu este aceea” – desigur, niciodată nu:bine, că la locul (pisi-compatibil) adecvat se găsește cineva cu suficient curaj să ne spună,celor ce (în acest est sălbatic) nu vedem copaculde pădure, că este vorba de ceva complet diferit,ceva [… Tovább]

Vers

Rongyok a padlón

2016.01.30. Lantos Tímea 1

Rongyok a padlón mint nyugvó tetemeks kíntól gőzölgő ágy…egy csepp víz bizsereg a szájban,ez elég,  nincs kiszáradás.Elhantolnám a meddővé metszett nyarat,ha addig megtartanád kezem,de az igéret sziszegő kígyó horzsolt keblemen.

Fordítás

Erich Fried /1921-1988/ Télikert

2016.01.30. Koosán Ildikó 0

Humoros vers Erich Fried (1921- 1988)   Télikert               Koosán Ildikó fordítása     Borítékodat a két sárga és piros bélyeggel elplántáltam a virágcserépbe szeretném azt naponta öntözni majd őrzi nekem leveleidet a szép és szomorú leveleket a levelek [… Tovább]

Fordítás

Remy de Gourmont: Helena

2016.01.30. Koosán Ildikó 2

Remy de Gourmont  Heléna                         Koosán Ildikó fordítása     Heléna, Kálvária szállásadója, szegények anyja, Tisztelünk, képed medálra, érmére faragva,  Bűnös lelkünket a kábulat bíbora vakítja; Heléna, küldd Megváltónk vérét, [… Tovább]

vegyes

Öt sor

2016.01.30. Bihari Csilla Rózália 0

ránkszürkül az arctalan várakozás idomtalan árnyékunk már szokás testetlen hétköznapok nyúznak s inkább beállunk a sorba túsznak, mert mártírkodni már nem divat ———————————- Némi logikai bukfenc van a végén: inkább beállunk túsznak = feláldozzuk magunkat = odaadjuk magunkat = mártírkodunk, [… Tovább]

Vers

Cseppjeid

2016.01.29. Serfőző Attila 4

  Mozdulatodba zárva hallgatlak a lézengő távolon át,  áthatolhatatlan vetette meg vánkosát. Cseppjeidből meritek életet és halált,  a Világ értünk fékezett. * Üres verembe hull a fojtó félelem, majd meztelenül karolsz, s  én  mézízed nyeldesem.  

Elbeszélés

Facebook — 4.

2016.01.29. Sonkoly Éva 16

  „Az ember néha éppen azon az úton találkozik a végzetével, amelyen el akarja kerülni.” Jean de la Fontaine      Mindegy, hogy falu, vagy város, az emberi kíváncsiságnak nincs helyhez kötött természete. Így aztán egyre több szomszéd akart, és [… Tovább]

Vers

Hogy mellém bújhass kicsit… (Változat)

2016.01.29. Schmidt Tibor 22

mi is vagy most valójában? egy emlék? a végleg-búcsú szomorúsága amely arra van kárhoztatva hogy éjszakánként újra meg újra felzokogjon?   szemek borostyánjába fagyott pillanat? egy kamasz-vágy halála a Hármashatárhegyen? visszakért fényképen múltba hullt mosoly? mellkasodban pusztító ráktól felsikoltó fájdalom? [… Tovább]

Paródia

Nyomottan

2016.01.29. Boér Péter Pál 8

  Megy a lábnyom. Már minden oldalán tele van bütykökkel. Szinte sántikál, és mégis könnyed, büszke magára, mert ő mindig nyomot hagy maga után, pedig csak nyom. Ezért nem lehet más, mint saját magának a nyoma. Hátrapillant és elborzad. Nem [… Tovább]

Egyéb

Elvehetetlen

2016.01.28. Marthi Anna 4

Ma elvágódott. Áram a szív; rövidzárlatos,akkorát dobban, mint egy újraéledő halott. Miféle ellentét a tény: mi hiányból kerül elő, már mindenhol keresett, mégis akkor találnirá, ha legyintve dönti el, már a föld elnyelte.Téged a gyász felvet, már-már a feledést is [… Tovább]

Vers

Semmi sem igaz

2016.01.28. D. Bencze Erzsébet 15

Fotó: internet     Semmi sem igaz… Csak ölelő karod, mikor kitárod felém, majd szorosan kebledre zársz.Múltam felett hófehér felhővándorlás.   Semmi sem igaz…Csak kezed melege,melyben még ott a nyár heve…Ha ezer baljós kérdés nyugtalanít,hogy az idő véges, az óra [… Tovább]

Vers

Igaz szerelem

2016.01.28. Márkus László 10

Az igazi szerelem lábujjhegyen jár, sohasem tolakszik  csak megül csendesen szívedben, lelkedben.   Megbúvik szerényen, közben pánsíp hangján szól hozzád az éjen át, idézve múltat, jövőt, örökkévalóságot.   Nem apró szobádat látja, s foszló függönyeidet, csak kék szemed csodálja, melyben [… Tovább]

Vers

?

2016.01.28. Thököly Vajk 0

Szólni fog-é a nagy harang, amikor megáll a szívem? Utolsó utamon lesz-é, aki hazakísér éngem? Fognak-é nyílni virágok a sírom hantja ölében? Vagy maradok gazföld alatt, akit elfeledett Isten?   Lesz-é olyan, ki szívében az emlékemet megőrzi? Hogyha bort tölt [… Tovább]

vegyes

Megoldatlan képlet

2016.01.28. Lantos Tímea 0

Szabad-e zokogni, vagy kövüljön bennem?Szabad-e sóhajtanom, ha hasadt fűz lettem?Máglyára vetni az olvasott könyvet?S a görbe tükröt szilánkosra törni?Szabad-e néma ajaktól búgó szót remélni?Sebzett állatként véresre kenni a zsibongó rétet?Ha Isten is csak számol…megoldatlan képlet.