Válóczy Szilvia : Miért fáj…?

Messze még az idő,
mikor mosolyt csal 
az ég arcára a nap, 
s úgy derül, úgy kékül,
mint fiatal tavasz
virágzó sűrűje felett.
Most fehér köd üli meg
a teret.
Csend van és némaság…
A hideg,
lelkembe vág.
Mondd, miért szól 
messzi dallam?
Miért szorít a mellkas
levegőtlen, halkan?
Feléd vidám víz csobog…
Ott, hová utad vezetett,
az ég nem zokog.
Tüzes szemével lát
most az Isten,
minden tettünk
okozat korbácsa itt lenn.
S míg benned nyugalom
fest álmodott csodákat,
bennem hiányod érteni
akarja lelkivilágod.
De keresztre vetnek a miértek…
Mondd, miért fáj a szívem,
miért remeg…?
Hisz szeretve szeretlek…

 

Veresegyház, 2016. január 30.

Legutóbb szerkesztette - Válóczy Szilvia
Szerző Válóczy Szilvia 58 Írás
"Lélekkel hallgassatok, szívvel gondolkodjatok, Istenben éljetek!" "Csak kérj és higgy abban, hogy megkapod!" "A lélek nem lát, de ezen az érzésen keresztül ragadja meg az igazság ereje. Azután az igazság lépésről-lépésre megközelíti a lelket, míg végül felkelti benne a szellemi látás képességét. Az egyik embernél rövidebb, a másiknál talán hosszabb ideig tart; de türelemmel és kitartással mindenki célhoz jut, mert ha a fizikai vakság nem is mindig gyógyítható, szellemi szeme mindenkinek felnyitható, csak idő kérdése, mikor nyílik meg." (Rudolf Steiner) www.valoczyszilvia.extra.hu