Nap: 2016.01.23.

Vers

Emlékszem

2016.01.23. Thököly Vajk 1

Emlékszem, nem is oly régen, Amikor még kölykök voltunk, Összegyűltünk lenn a téren, Egy új világról álmodtunk. Hittük van igaz barátság, És számíthatunk egymásra, Tudtuk mit ér egy kézfogás, Tisztelet, becsület dolga.   Emlékszem, nem is oly régen, Gyorsan történt [… Tovább]

Vers

Az elveszett rózsa

2016.01.23. Sylvester Anita 13

A magyar kis hercegnek 1. Ülök pihenve a csend közepén, A szívemben elnyugszik már a hangod, Csak testem ontja tovább a dallamot, Mit ölelésed ringatott belém. Látlak tisztán, bár csukott a szemem, Érzékemen felsejlik számtalan kép, Az, ami igaz, az [… Tovább]

Vers

Bízz bennem

2016.01.23. Thamássy Nagy Géza 4

      Csak játszik a felhő, hamar tovalebben csukott szemed elől, ha lelkem kergeti. Bűnöm is a hátán semmivé foszolhat, szememre mit hánytál messze túl porlad el. De feszül a tér, ha megérzed ahogy nézlek bizalmadért.       [… Tovább]

Novella

Nem ismersz meg?

2016.01.23. Avi Ben Giora. 8

  Már nem nagyon emlékszem, miért is jártam abban az Isten háta mögötti faluban. Valami téma lehetett arra. Nem terveztem azt, hogy ott is kell maradnom egy napot, de aznap már nem volt vonat visszafelé. Kénytelen kelletlen maradnom kellett. Miután [… Tovább]

Nincs kép
Adoma

Meghívó

2016.01.23. Böröczki Mihály - Mityka 8

A 10. verskötetetem könyvbemutatója: MEGHÍVÓ A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár tisztelettel meghívja Önt és családját 2016. február 5-én 17 órára a könyvtár előadótermébe Böröczki Mihály Időrendben című10. önálló verseskötetének szerzői estjére, a költő 70. születésnapján. Az est házigazdája: Dr. Bokányi [… Tovább]

Vers

Patkókerítés

2016.01.23. Böröczki Mihály - Mityka 1

Jó éles volt a patkós bakancs sarka, a jeget, havat akadósra marta, a legény nagyot mert a büszkeségből, csak dobbantott és kilátszott a félszből, a patkósokat megtisztelve lestem, nagy óhajtás ült féke vesztve bennem, hogy ne csak csússzak oda-vissza lázzal, [… Tovább]

Vers

Mint hű kutya

2016.01.23. Márkus László 2

      Elfogultan szeretlek. Mint kisgyermek, vagy mint hű kutya  rajongok érted s bódultan csodállak. Megmártózva kínzó vágyaim kéklőn izzó poklában,  habfehér lelked gyolcsa lesz puha fürdőlepedőm, mely óvón borul rám éteri nászunk után, féltőn elrejtve gyönyör-fakasztotta, vérző sebeimet. [… Tovább]