Tóth Zita Emese : Január

 

 

Ablaküvegen áttörő, téli napfény vagyok,

a két hét után is tartósan fénylő géllakk,

lélekre ült, szorongós-fáradt hétköznapok,

mikor a halk zokogás takarításba fullad.

 

A mosógép hangos kattogása, mielőtt lejár,

konyhában némán száradó evőeszközök,

a csak fejben összeírt, ám sokadik leltár,

dolgokról, amikhez talán lenne közöd.

 

De csendet nem olvaszt fel hideg napsugár,

a vérrel továbbszökik hajszálereimben a szó,

azt kívánom, bárcsak újra tavasz lenne már,

és megszületne valami tisztább, valaki jó.

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Tóth Zita Emese
Szerző Tóth Zita Emese 139 Írás
Van egy saját Palintám, illetve egy Andrisbabóm és egy Zoécskám is. Az írás a legnagyobb függőségem. : ) '92-es évjárat.