Schifter Attila : Csak közgaz/da/ság

 

Háborúk hidege után emberség honolt,
de enyhüléssel a szívekbe gőg költözött:
angyalarcával hívőket csalt meg száz kobold
és most átlépnek rajtunk, mint oszló dög fölött.
 
Színpadra emeltek pár hőstenort – gitárral
‘s az átlátszót ígéretes színekkel fedték.
Semmit mondtak ( bár, eltérő retorikával )
dogmává rohadt szavaiktól minden szentség.
 
Korunkra negatívummá vált a rengeteg
és a több ember már semmi több: csak több metán.
Saját salakjában, élvezettel hempereg.
( Mammonok éhére neveljünk sarjat netán? )
 
A Kondratyev – ciklusok leszálló ágában,
( úgy tartják ) mindig véres események jönnek
‘s míg előrelátás helyett csodavárás van,
tudják: mindig ők az egész – mi meg/törtek.

 

Legutóbbi módosítás: 2016.01.26. @ 12:27 :: Schifter Attila
Szerző Schifter Attila 145 Írás

A verseket mindig is különösen szerettem ( persze, nem mindegyiket ) de ha egy műalkotás - legyen az festmény, szobor, egy írás vagy bármi más - felkelti a figyelmemet, akkor azt mindig nagyra értékelem. Egyszerűen azért, mert érzést, gondolatot indukál bennem: 's ezáltal életet lehel belém.