Vers

Börtön

Szemem alatti karikákon hullahoppozik a hétfő reggel, a smink talán segít, hogy úgy induljak el, mint bármikor máskor, hamis lendülettel.   És a napokkal nő a két karika, ahogy növekszik a monoton rutin, és mire vége a hétnek, addigra elavul [… Tovább]

Vers

Állomáson

 Egyes egyedül maradtam sok gyöngytiszta díszlet között, (lakatlan vagyok) a vágy csigaházamba döfött. Titok ereszkedik a perzselő tájra. …hátha.   Már csak a váróterem fénye utazik  a  pikkelyes sínpáron, (egyetlenül vagyok) ma világvégi lett magányom.      

Novella

Téli vakáció

Hosszú, hideg tél telepedett a hegyekre, komoran morgott a Tátra.   Hosszú, hideg tél telepedett a hegyekre, komoran morgott a Tátra. Mostanában nem sok hó esett, inkább csak a szél süvített, a dermedt dér meg-megcsillant a meredekebb sípályákon. A magyar [… Tovább]

Vers

Újra

MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852-1919) ÁPRILISI FÉNYEK (TAVASZI VIHAR), 1910 UTÁN   újra tavasz van, szinte nyár is – meglegyintett az elmúlás is – mér’ ne örülnék, hogyha hagynak, város szélén a tavasznak; eddig csak jöttek, voltak, lettek, alig törődtek az emberrel [… Tovább]

Vers

Poesis

  Kezded a verset, elég néhány sótlan szavaidból, szépet akarsz, gyönyörűt, könnyet vágysz csalni szemembe; lelkem húrjai nem rezdülnek, lángra e szók sose gyújtnak; lőjj a szivembe, de úgy, hogy mindketten belehaljunk!    

Egyéb

Bicegő fülű versek

Írásjelesdi Még egy szonett is nehéz annak, aki nem érzi át a tiszta ízeket. Rímes a tett, csibészen kerüli a szabad verseket. Prózai hátterű társlapokra betű színészek sok kisbetűt ellenek. Míg felkiáltójel császározással f enyeget, a     bábák dolgoznak, [… Tovább]

Vers

Tavaszi szél

  Megint egy hétfő, azt hiszem,hordom némán az időt, úgy viszem,és nem ütök vissza, mert nem muszáj,ha tettek helyett csak jár a száj…   Jó volna ülni a vadlesen,régi dalt dúdolni csendesen,nem nézni: holnap, jaj, mi rág?s hogy fennek-e ollót [… Tovább]

Monológ

Rémálom

    Alkonyodik, amint a part kavicsszőnyegére kiérek. A csendre nagy szükségem van.  Csak a folyó halk, sodró neszezése kísér, és ez most jól esik. Még mindig a fülemben csengnek az alapítvány vezetőinek unszoló szavai: okvetlen vegyek részt a programjukban, [… Tovább]