Vers

Hitem

Csillagok felett az éden, és ma látni vélem Őt, érte földhöz ér a térdem, áldom este, délelőtt. Hívom elhagyott időbenégi szóval Istenem,vádolom naponta bőszen,míg elér az intelem: Menj az úton, élj szelíden,tiszta lelked elvezet,kelyhem érted is ürítem,s asztalom terül neked.

Vers

Kilátó

    A versre-készség olyan, mintha a zsebkendő mind a négy sarka csomózva lenne, hogy el ne feledd.                 A téma az utcán hever, a réten virágzik, a széllel száguld – csak bele kell fészkelni magad, mintha semmi bajod, semmi [… Tovább]

Kisregény

Egy anya tragédiája 24.

.   A SOTE bejáratánál egy sorompó állta az útjukat. Minden behajtani szándékozót megállított a portás, és csak kellő indoklás után engedte be.  Margit megmutatta a levelet, amit a proftól kapott. — Tessenek egyenesen továbbhajtani, az út végén van a [… Tovább]

Paródia

A hatodik kapitány

Ez volt a hajógyári sziget utolsó nagy produkciója. A Magyar Királynő. Hossza majdnem egyenlő a Margit-szigetével. Szélességét úgy méretezték, hogy a Gellért-hegynél beszűkülő Duna-mederben is elférjen. Magassága nyolc emelet. Mélysége érdekes. Hogy ne merüljön három méternél mélyebbre a vízszint alá, [… Tovább]

Karcolat

Az álmok színe

“Az álmok mindig előttünk szaladnak. Hogy utolérjük őket, ám megéljük a pillanatot is, ez az igazi művészet.” — Anas Nin — A férfi borostás állát tenyerébe támasztva ül a dombtetőn egy széles lombú fa alatt. Előre figyel a falu felé. [… Tovább]

Humor

Hú-ha!

Ápr. 1-jére kissé késve 🙂   Hú-ha! Homlokon csókolt a múzsa.   Ó-ha! Írnom kell, se perc se óra.   Ej-ha! Jönnek a rímek, mint pelyva.   Aj-jaj! Sehol egy papír, ez nagy baj.   Ó-hát! Elfelejtem így a strófát. [… Tovább]

Novella

Gyűrű a kagylók között

Péter elgondolkodva csúsztatta vissza az apró ékszert a zsebébe és szomorúan bólintott. — Lehet, hogy igazad van, kedvesem.   A zsúfolt, kisvárosi étteremben már minden hely megtelt. Egy szimpatikus, középkorú pár, Péter és Kata egymást átölelve, feszengve ácsorgott az asztalok [… Tovább]

Vers

Papírlepedő

ha volna kishajó csuklódon kacsázna hajszáleres habon ha volna kisfenyő harmatos tiszafák közt óriásra nő ha emlékem róka farkú kincs fáskamrámból leslek hasábok résein ha volna felhőkarcoló szép kezem rajzolna neked valót ha volna titkom a könyvek léptein felidézném lelkemben [… Tovább]

Vers

Szökellő

Az idén rövid vendég volt a hó, a földeken már napfénytakaró, gyors tavasz spriccelődik szerteszét, s a nagy iramtól elkékül az ég, most szórja széjjel megfrissült színét, a százszorszép, a nefelejtsnyi kék, és elsőt szippant sok gyümölcsvirág, friss levegőért nyújtóznak [… Tovább]

Vers

Kopott szívvel

(I.-nek)   Fájdalmat rejt minden holnap,fájdalmat ígér a maálomtalan éjjelénekhideglelős folyama.   Idegen lett a közös múlt,távol tart az önző gőg;igaztalan vádak sorátnem fedi el csak a rög.   Úgy szűnik a száműzöttség,véget ér a kanossza;ahonnan már nincs visszaút,nyugalmunkat az [… Tovább]