Böröczki Mihály - Mityka : Szökellő

Az idén rövid vendég volt a hó,

a földeken már napfénytakaró,

gyors tavasz spriccelődik szerteszét,

s a nagy iramtól elkékül az ég,

most szórja széjjel megfrissült színét,

a százszorszép, a nefelejtsnyi kék,

és elsőt szippant sok gyümölcsvirág,

friss levegőért nyújtóznak a fák,

egy nagy csapatba áll az ágsereg,

a kéregpajzsok egybefénylenek,

s dús, feslő kedvet árul a levél,

ahogy a napfény friss zöldjéhez ér,

a rétek mellén bizsereg a fű,

s az egész világ roppant egyszerű.

Legutóbbi módosítás: 2014.04.03. @ 06:47 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.