Nap: 2014.09.27.

Zengő

Szemszögek

2014.09.27. Marthi Anna 24

Zengő       a víz épp részegít hagyj leléptem az egészet előre sokszor izzad a kezed basszus szerető hogy lehetsz normális tépem gondolatban mellkasszőrödet csupasz halottak játszanak a sikátorszagú reménytelenségbe fúl az életből kitépkedett képzelet is hagyj ne vonj [… Tovább]

Egyéb

(Nyelv)öltések

2014.09.27. Petz György 7

  Sokat nevetek, mert szomorú vagyok, és ez nevetséges. Ha vagyok – szomorú? – s ha nem leszek, vidám akkor lennék?   Ezt a közbeeső nem-lét-tagadást fölcicomázta Isten – illene észrevennem.   Elég jó szülő – olvastam a legzseniálisabb címet, [… Tovább]

Vers

Ropogtató

2014.09.27. Marthi Anna 7

    Mennyi búcsút ropogtattak el már úgy olcsóságaim, megszerezhetetlenségig tördelve álmom, hogy hitem gyilkosa öneméssszen, míg a végtelen egyszer megadná magát? Burjánzik a feledéssé törekvő elengedés, de úgy, kitépi szívem itt bent a folyamatos valót. Csak gyötör a láz, [… Tovább]

Élménybeszámoló

Egy jótékonysági délután margójára

2014.09.27. Pilla S.M 13

2014. szeptember 25. 15-19 óráig…   Nem szokásom tévét nézni. Ontja magából a manipuláltan gyártott infót, különösen nagy hangsúlyt fektetve a negatív hatásra, főleg a hírekben. Manapság nem a jó dolgokat érdemes közhírré tenni, hanem a rosszakat. Nem szeretem hallgatni [… Tovább]

Vers

Levélfelhő

2014.09.27. Furuglyás René 4

  Esik eső, fáj a szívem… Hogy nem talál más semmit benn. Esik eső… Belém kopog, s halkan akad bőrbe horog… Kínzó, őrült, üvöltenék! Kíméljen meg a sors pribék. Éles taps nyes fül hegyére. Megáll minden, meredt végbe… Gyorsan szalad [… Tovább]

Vers

Hogyan tovább?

2014.09.27. Szepesi Zsuzsanna 8

Szeretnéd az emlékekettíz körömmel elkaparni,szabadulnod mégsem lehet,mindig visszaránt valami:   egy elgurult, leszakadt gomb,a tárt ablak sóhajtása,a viharban reszkető lombemlékeid előássa.   Álmaid már mind fakultak –nem ölelnek körül puhán,szárnyuk szegve – földre hulltak…porban kúszó vágyak csupán.   Üszkös tarló [… Tovább]

Vers

Vagy

2014.09.27. Pilla S.M 8

    Felcsapott. Láng. Fel. Fentebb.Égett. Égetett. Elhagyott. Elvett.Mindent. Hittem. Magamat. Téged. Veled. Benned. Tükröd. Értéked. Fiad. Magunk. Magam. Látod? Holnapom? Magány. Bánod? Bánom.Látlak. Nyár. Ősz. Tél. Tavasz. Elvitték. Álmunkat.Sírok. Siratom. Siratlak. Érzek. Érezlek. Voltam.Hiszem. Vagyok. Több. Másnál. Nem vagy. [… Tovább]

Vers

Álomjárta

2014.09.27. Schifter Attila 5

  Vajon  mi  lehet  a  boldogság  titka –  én  erről  semmit  sem  tudok  – hiszen  megláthatni  oly’  ritka, hogy  hogyan  is  csinálják  az  ebben  igazán  nagyok, a  valóban  sikeresek,  az  érzelemgazdagok, a  nagymenők  és  a  sztárok, a  csendesen  boldog  koldusok, [… Tovább]

Vers

Őszbe tévedő

2014.09.27. Sonkoly Éva 16

    Őszbe tévedő nappalok lábnyomán szél szalad, bogáncsot futtat, hullott levél, megannyi álom-temető. Utak messze-messze szemhatár felett a szürke égből szitál a köd. Valamikor erre jártam, emlékszel, mennyi ősz múlt, te hagytad, én sem mondtam semmi fontosat. Neked így [… Tovább]

Vers

– kapkodó –

2014.09.27. Kőmüves Klára 5

Fotó: menshealth.hu         Rendben. Kihajtogattam a hajnalból a reggelt. Egyre sötétebb van odakint, talán azért ment nehezebben. Előkaptam belőle a fogkefét meg a kávét. Áramszünet van, kikészített göncöm kész ajándék. A cipőmet a teraszon hagytam este, kiszaladok [… Tovább]

Vers

A szekrény tetején

2014.09.27. Mudra Csaba 2

  Emlékszem, gyereknek nem értem el a piros sütis dobozt.Magasra tették, ne egyem fel-azóta sincs másképpen.Vagy még gyerekesen aprónak tűnök,néha a szekrény magas,máskor pedig leveszik a dobozt, hiába is keresem.Emlékszem,gyereknek voltak álmaim,szépek, reménnyel teliek,dobozban vannak,a magamba rejtett sütis dobozba,csak én férek [… Tovább]