Vers

BÚCSÚ

Saját fotó         Amíg szeptemberbe átfordult a nyár, hanyagul itt felejtette sugarát, maga mögött hagyott bűneivel, most a felhőket dúcolja alá.   Nemrég ezüst csillagokat hullatott, ma lombok közt bágyadtan támolyog. Emléke átzúg, mint szél a kerten, [… Tovább]

Vers

Valóm-kérdés

Zengő/ritmus Gyűlöllek, te alaptalan,kártékony szerelem! Tudd, ami szívemens ily’ formán feszül, azt imák– úgy, mint kedvgyomot – oldják. Milyen élet az, hogy bánat terem ott, aholgazdát lelhet a vágyíz – aromája méz –majd lelkébe vigaszt csal, ésösztönnel születik meg, mi [… Tovább]

Vers

Jázminok

Zengő, zene Jázminok szirma véres,alkonyat harapja az eget,bíbor-rózsákra megalvadt éjtapad, tövise szúr, nem vagyok veled.Verseket hullajt a jelenés Isten tenyerén remény,bennem van hinni-akarás,mégis fáj némely költemény.Jázminok szirma fehér,mind egy-egy csillagéjjelente körbefonszorosan, egy-két itt felejtett illat.Fekete ruhámon foszlás,krizantémokat virágzik az ég,még [… Tovább]

Vers

Petúniák

Zengő, http://www.youtube.com/watch?v=uNBKfNo9Pu0     Petúniák a kertben, fehérek, lila és kék szegéllyel, trombita-formás alakjukba szél fúj, azt hiszi vissza riadózhatja a szökni messze készülő nyarat.   Fehér petúniák széjjel a kerten, vadméhek szállnak rájuk, birkóznak bibékkel, zümmögésük egyenetlen csendet igazgat, [… Tovább]

Vers

Bökvers

Zengő, ritmus     Nógathatsz, Tibor! Óh, a vers – hát erről lehet egy életen át vitánk, ám tudd, én nem a kedvedért írok s engem elismerhet a szép jövő!        

Mese

Fecskék

Kása Terka meséjét és filctollrajzát hoztam előre eme jeles napon, rá is emlékezve, akinek a billentyűk kezelése is fájdalmat okozott, nem beszélve a filctollakról… Mégis sok-sok örömet adott/okozott műveivel.      

Hírek

Benedek Elek

Benedek Elek, “a nagy mesemondó” születésnapján ünneplik Magyarországon a magyar népmese napját.       Benedek Elek (1859–1929)   Ő az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, mint országgyűlési képviselő. A világról alkotott értékrendje, [… Tovább]

Vers

Dalol az erdő

      Hullámzó dombok illeszkednek talpam alá, odébb az erdősuttogva hív, és én eljutokhozzá bolondosan kanyargóútjaimon. Megyek, lombos erdő a tanyám,zengő, zöld énekét hallgatom,öreg fák csöndes árnyékábanfeltöltődik fáradt lelkem, ottmegpihenek.

Vers

Őszutó

  Zúgolódó  hársfakoronák  búcsúznak  a  haldokló  napfénytől  –  zöldezüst  gyásszal  s  bezárt  ajtók  elé  rőt  szőnyegek  úsznak,  mikor  az  elmenekülő  ősz  levélszeméttel  házal.    Élelmes  mókusok  jólelkű  szatócsa  a  ruhátlan  fák  alatt  didergő  avar,  út  melletti  árkokba  költözött  tócsa  vizébe [… Tovább]