Benedek Elek (1859–1929)
Ő az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, mint országgyűlési képviselő. A világról alkotott értékrendje, gondolatvilága az 1894-ben megjelent Testamentum és hat levél című irodalmi végrendeletében olvasható. Jelentősek Benedek Elek mesefordításai is. Ezek a Kék, Piros, Ezüst és Arany mesekönyvek, „Csudalámpa” összefoglaló címmel, melyekben 37 nép 120 meséjét mutatja be.
Saját meséit először fiának adja a kezébe, ebből lesz az Apa mesél (1888), a Történetek a gyermekszobából (1893), később unokáinak ajánlja a Nagyapó mesél Évikének (1911),majd az Elek nagyapó mesefája (1921) című köteteket. Említésre méltót alkotott lányregényeivel is: Katalin, Zsuzsika könyve, Anikó regénye, Uzoni Margit – a főhőst a kisbaconi tanítónő alakja ihlette -, Mária, Huszár Anna. A magyar nép múltja és jelene (első kötetében a jobbágyság történetét mutatja be 1848-ig, a másodikban az egykorú népélet leírását olvashatjuk), Hazánk története (Habsburg-ellenessége miatt emelhetjük ki), Nagy magyarok élete. Ez utóbbi 13 kötete 1905-1914 között született.
Karvaly Mór: Benedek Elek
Benedek Elek (Kisbacon – a település akkor Udvarhelyszékhez tartozott, ma Kovászna megye része, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, „a nagy mesemondó”.
Édesapja Benedek Huszár János, édesanyja Benedek Marczella. Gazdálkodó székely katonacsaládból származik, ősei a lófő, illetve gyalogkatona rendhez tartoztak. Apai nagyapja, István, huszárként vett részt az ún. francia háborúkban. Anyai nagyapja, Benedek András Bardócz szék asszeszora volt. A kisbaconi Benedek család első, oklevelekben említett tagja Benedek Urbánus, aki a 15. században élt. 1665-ben Benedek Mihály és fiai Apafi Mihály fejedelemtől címeres nemeslevelet kapnak. Ez a nemeslevél, amint azt Benedek Elek az Édes anyaföldem -ben elmeséli, elveszett, ami nem kevés kellemetlenséget okozott a családnak, mivel annak férfi tagjai így nem mentesültek a székelységre nehezedő kötelező katonáskodás alól.
Elemi tanulmányait a kisbaconi falusi iskolában kezdi. Alig nyolc évesen íratják be a székelyudvarhelyi református kollégiumba, életútjának ez a fordulata egybeesik az osztrák–magyar kiegyezés történelmi momentumával, amely a sötét Bach-korszak lezárását jelenti. Az Udvarhelyen töltött diákévek mély nyomot hagynak az íróban. A gimnázium nyolc osztályának elvégzése után ugyanott érettségizik.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként. Egyetemi évei alatt versei jelennek meg az Üstökösben.
Ballada- és népmese-gyűjtését megmutatja Gyulai Pálnak, aki felolvas belőlük a Kisfaludy Társaságban. Népköltészeti gyűjtésének anyaga, Kriza János, Orbán Balázs és Sebesi Jób gyűjtésével együtt a Magyar Népköltési Gyűjtemény harmadik részeként megjelenő Székelyföldi Gyűjtés című kötetben lát napvilágot 1882-ben.
1881-től a Budapesti Hírlap munkatársává válik. 1884-ben megnősül, Fischer Máriát veszi feleségül.
1885-ben adják ki első számottevő könyvét, a Székely Tündérországot.
1886-tól az Ország Világ szépirodalmi lap szerkesztője. Munkatársai többek között Ambrus Zoltán, Bródy Sándor, Vajda János.
1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig Szabadelvű párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.
Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált.
Az első világháború évei alatt Budapesten él. 1919-ben felesége, beteg gyermekükkel, Jánossal hazatér Kisbaconba.
1921-ben Benedek Elek végleg hazatér szülőfalujába. Fogadalma szerint egy esztendeig nem mozdul ki portájáról, de lassan mégis bekapcsolódik az újjászerveződő erdélyi magyar irodalmi életbe: 1922. július 31-én beszédet mond a Segesváron rendezett Petőfi-emlékünnepségen, és cikkezni kezd a Keleti Újságban.
Az Égető Árpád baróti nyomdájában napvilágot látó Én naptárammal kezdi meg itthoni szerkesztői munkásságát, majd 1923-tól kezdetét veszi a Cimbora küzdelmes története. Közben bekapcsolódik a Kós Károly, Nyírő József, Szentimrei Jenő nevével fémjelzett Kaláka társaság munkájába. A falvakat járják, hogy a legmostohább helyzetű magyar településekre is eljuttassák a magyar irodalmat és kultúrát. Főszerkesztője lesz a Vasárnap című lapnak, amelyet a Kaláka tagjai alapítottak. Gyakorlatilag üllő és kalapács közé kerül a konzervatívok és baloldaliak csatározásában. Ilyen körülmények között a Vasárnap, amely később a Vasárnapi Újság címet veszi fel, nem tud hosszabb ideig fennmaradni.
Életének utolsó éveit teljes egészében a Cimborának szenteli. Egyre nyomasztóbb anyagi gondok között küzd a lap életben tartásáért, miközben irodalmi és nem irodalmi polémiák kereszttüzében is helyt kell állnia. 1929-ben a Cimbora kilátástalan helyzetbe kerül.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés éri. Utolsó leírt mondata, amelynél kiesett kezéből a toll, szállóigévé vált: „Fő, hogy dolgozzanak”.
Augusztus 20-án helyezték örök nyugalomra a kisbaconi temetőben, feleségével együtt, aki – korábbi fogadalmukat megtartva, miszerint egyikük sem fogja túlélni a másikat – követte férjét a halálba.
Temetésére hatalmas tömeg gyűlt össze, a helybeli lakosság, rokonság mellett a közélet neves személyiségei is nagy számban jelen voltak.
Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Korai végrendeletében megírta sírversét is, melyet sírkövére véstek:
Jézus tanítványa voltam,
Gyermekekhez lehajoltam.
Szívemhez felelmeltem,
Szeretetre így neveltem.”
Benedek Elek levele unokáinak, Benedek Andrásnak és Benedek Istvánnak
(Băţanii Mici-Kisbacon), 1929. I. 13.
Édes Andriskám,
minthogy csak január vége körül indulhatunk Pest felé, nem várok addig: gratulálok a regényedhez, amelyből már kész „hatvan kézzel” írott oldal. Könnyű neked, ha hatvan kezed van. Hiszen ha nekem volna, már rég Pesten volnék, így azonban még sokat kell írnom, amíg mindent rendben hagyhatok. A „hatvan kézzel” írott oldal természetesen enyelgés az én részemről, fontos, hogy a regény gondolata szép, s ha nem is kapkodnak majd érette a kiadók — lesz egy kedves emléked, mint ahogy mindnyájunknak, akik annak idején szárnyunkat próbálgattuk.
Az a Sz.D. sajnálatra méltó ember: vagy egy kerékkel többje, vagy eggyel kevesebbje van: különben nem cselekednék úgy, amint legújabban cselekedett. A mielőbbi viszontlátásra!
Millió csók!
Nagyapó
Édes Istvánkám,
ej de jó dolga lesz édesapátoknak! Te is írónak készülsz, Andris bátyád is. Most már csak egy hosszú szárú pipa kell apátoknak, füstölni fog egész nap, s gyönyörködik bennetek: mint írtok helyette. Ráférne.
A Pajtás? Vígan éli világát. Amint megírtam Maricának Tomin keresztül: kapott egy kölyket magának. A lovak nagyszerűen viselkednek. Az állattemető rendben. A kis fenyőfa, melyet elutazásod utolsó pillanatában ültettél: megfogant. A Cimbora? Megy, mendegél, szép csendesen eregél. Mi is csendesen készülgetünk az utazásra. Addig is: millió csók!
(Benedek Elek irodalmi levelezése: 1921-1929. 3 kötet: 1928-1929. Bukarest, Kriterion.)
Benedek Elek: A szegényember s az ördög
Tamási Áron:
BENEDEK ELEK HALÁLÁRA
(részlet)
A lelki gyermek háborgása a halál idején
Vándor, te drága ember, most az egyszer szívesen veszem, ha velem tartasz. Nem olyan órában vagyok most, hogy fennen hordozhatnám a fejemet, testemnek ezt a zúgó, forrongó, színt váltó gömbjét. Nagyon gyenge vagyok. A test elnyerte a megpróbáltatás szaggató óráját. Fogd meg a kezemet, vagy inkább ölelj meg, és menjünk csendesen.
Vándor, olyan különös itt minden. Mintha ismerném ezt a kicsi hetyke templomot, ezt a kanyargós, puha sétautat, ezeket a gyönyörű szál fenyőket, a négy égbe törekvő jegenyét, s legfőképpen ezt a tiszta házat. Állj csak meg. Látsz te valami írást ennek a háznak a homlokán? Mert ettől függ itt minden. Csakugyan látsz? No, az jó akkor! És mi van odaírva? Az, hogy „Mari”? Hiszen akkor egészen jó helyen vagyunk, a legeslegjobb helyen egész Erdélyben. Ne félj, mert kapunk itt mindent, ami éppen magyarnak kell. Ez mesehely, barátom. Tudod, hogy ki lakik itt? Maga Benedek Elek. Várj, kiáltok egyet:
– Elek bácsi, itt vagyunk. Adjon az Isten jó napot!
Úgy látszik, nem hallja. Vagy nincs itthon talán. Pedig nemigen szokott ő elmenni hazulról. Mindig itthon ül és dolgozik. Leveleket ír a gyermekeknek.
Azt mondod, hogy most nem ír? Hát mit csinál akkor? Fekszik? Ilyen fényes nappal? Ezt nem hihetem, hiszen soha nem tette még. Beteg sem lehet, hogy amiatt feküdnék. Tudod mit? Eredj, keresd meg s mondjad, hogy jöjjön ki, mert valaki várja. Én azalatt megbúvok ide a nagy jegenye mögé, s amikor kijön, megijesztem. No, siess, mert látni szeretném.
Mi az, hát egyedül jössz? Elek bácsi hol van? Szólj!
– Meghalt?!
Hazudsz! Ő nem hallhatott meg! Gonosz ember vagy, beállottál te is azok közé, akik örökké rossz híreket mondanak Erdélyben. Menj el mellőlem, tűnj el akárhová, mert csalódtam benned is. Hagyj magamra, mert majd kiderítem én a valót.
(Kisbacon, 1929. augusztus 20.)
Benedek Elek születésnapján van a magyar népmese napja
Benedek Elek, „a nagy mesemondó” születésnapján ünneplik Magyarországon a magyar népmese napját, amelyen már tíz éve felolvasásokat, mesemondó versenyeket, kötetbemutatókat, előadásokat szerveznek országszerte és a határon túl egyaránt a műfaj népszerűsítésére.
Idén több mint 100 helyszínen, könyvtárakban és oktatási-, művelődési intézményekben rendeznek programokat a népmese napján, valamint az azt megelőző hetekben.
Budapesten a Csili Művelődési Központban kedd délelőtt folyamán játékos népmese-feldolgozásokat rendeznek óvodai, iskolai csoportoknak, délután pedig lesz mesetorony-építés mesekönyvekből, mesefal-készítés meseillusztrációkból, a napot pedig közös mesemondással zárják.
Magyar népmesék: A bíró okos lánya
A tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum a jeles napot megelőzően egy héten át tartó programsorozattal ünnepelte a népmeséket, így a gyerekek többek közt mesepedagógiai foglalkozásokon, felolvasásokon vehettek részt, kedden pedig a Katáng együttes Az Üveghegyen túl című darabbal kedveskednek a helyszínre érkezőknek.
Zalaegerszegen a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban szeptember 29. és október 3. között szintén egyhetes programsorozatot rendeznek, amelyen iskolai csoportok mesefelolvasáson, mesemondáson és fejtörő feladatokon keresztül ismerkedhetnek meg a népmesék világával. Kedden a könyvtár vendége lesz a Griff Bábszínház, amelynek társulata a Sárkányölő Krisztián című darabját mutatja be alsó tagozatosok számára.
Benedek Elek meséi: A sárig kicsi kígyó
A békéscsabai Meseházi Alapítvány mesedélutánt rendez általános iskolás csoportok számára, a programhoz kapcsolódó műhelymunkán táltos paripát is készíthetnek a résztvevők.
Csíkszeredán a Kájoni János Megyei Könyvtárban kedd délután Mese, mese, móka címmel vetélkedőt rendeznek, amelyre a megye általános iskoláinak II-IV. osztályos tanulói jelentkezhettek. Az öt tagú csapatoknak általuk dramatizált tréfás magyar népmesét kell előadniuk.
Magyar népmesék: A királykisasszony jegyei
A népmese napja mára már határokon átívelő mozgalommá vált. A 2014-es jubileumi, X. rendezvénysorozat központi eseményeit a Magyar Olvasástársaság szeptember 25-27-én a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön és környékén, Háromszéken tartja. A sepsiszentgyörgyi „A jó szó vidékein” mottóval megrendezett országos népmese-konferencián a népmese elméleti és gyakorlati megközelítéseiről tanácskoznak.
A gazdag programkínálatból, amelyben már az amerikai Ohio államban tengerentúli esemény is megtalálható, a www.nepmesenap.hu/index.php/csatlakozok-2014weboldal segítségével is válogathatnak az érdeklődők.
Forrás:
HÍR24
hu.wikipedia.org
benedekelek.ro
klubhalo.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.11.19. @ 09:16 :: H.Pulai Éva
