Vers

Megszállott

borzongást forral sok gyönge buborék pattintásából szelíd könnyek jőnek elé kései kimondott kimondhatatlanok szeretésben fuldokolnom se jobb   isten pazarolja a sok gyújtózsinórt szobám gyertyalángja már kimúlt égi háborúkban pajzsos csillagbakák kártyaváram a hűs tejútnak fújják   loboncos sötétben loboncos [… Tovább]

Vers

Virrasztó

    Rövidet alszik a szívben a dobogás,csupán egy pillanatra hagy ki,alszik a mozdonyban a dohogás,a szenet most nem rakja senki,otthonában a vándor is, megpihen sajgó lába,hortyog a vakáció, sok kis lurkó nem megy iskolába.   Álmosan hunyorog a házon [… Tovább]

Zengő

Code 326

Zengő   Lopakodva jött, nem islátszott, – szemen át villódzik – merevvé aggott képeket tördel gyanútlan zörejekbe mártott csend. – hallgat, ás –Koponyám alatt kúszva várt, most agyam lepi, végigrohan beletép, markában gyanútlan kóc, idegrémület, vele lépek , le ne [… Tovább]

Vers

Vitriolt a klozetba

  Amíg  húsz  körül  vagy  és  persze  elhiszed,  az  életed  valami  gigantikus  álom,  az  összes  jobb  nőre  mered  a  péniszed  ( és  megfogadod:  ”egyszer  ezt  is  felcsinálom” )  aztán  valahol  a  negyvenedik  után,  ha  az  élettől  már  csak  perceket  lophatsz,  [… Tovább]

Vers

Nem adom fel könnyen…

Nem adom fel könnyen…   A minap elidőztemjó apám sírjánál, csönd volt és nyugalom, hogy álltam a fejfánál. Csak mi voltunk ott ketten…és az emlékek,kihoztam magammals nézem a fényképed.   Fiatal voltál még,ma is élned kéne!Szép volt az életed,de nem küzdhettél érte [… Tovább]

Egyéb

BINYAMINA-BOR

Binyamina — folytatás   Gioacchino Rossini huszonnégy éves, amikor tizenhárom nap alatt megalkotja A sevillai borbély című operáját, harmincnyolc éves korában megírja hattyúdalát (a Tell Vilmost); ezt követően nem komponál semmit élete hátralevő harmincnyolc évében. A többi zeneszerzőtől (akiknek legtöbbjük [… Tovább]

Novella

A homályos alak

     Sűrű, ködös októberi este volt. A forgalom javarésze már lecsengett, csak néhány kósza taxi rótta köreit lecsapott órákkal.  Nem tudom, mit is vártam pontosan attól, hogy elmegyek megint oda. Talán, hogy újra gyorsabban ver a szívem, vagy csak belemerülni [… Tovább]

Vers

Ha itt volnál

Ha magányra vágysz, Kérlek még várj! Észrevétlen leszek, Rezdülésed lesem.   Ha szeretet kell, Én leszek Te! Bújni fogok hozzád, Csókra tartom orcám.   Ha szomorúság tölt el, Légy egy kicsit öntelt! Megkeresem lelked, Vígasztalom egyet.   Ha jó kedv [… Tovább]

Zengő

Keserédesen

Zengő   Mindenki maga dönt, uralja, vagy szolgálja saját világát.   Semmi, csak a szél nyitogat, különös ajtókat.   Magamért megküzdöttem. Utamat hegynek fel, majd lefelé lépegetem, keserédesen.    

Média

disszonáns

Zengő Hallgasd meg!   búbánatot vet az ősz szélűzte szirmokat kerget ajkamról lehervad a mosoly hangtalanná válik sikolyom elbiceg csodáival a kikelet a halványodó fény derengőn tovalibben pengeélen táncol a kisértés –                 [… Tovább]

Vers

tehetetlen-e

A tabulátort nem résznyilak szerint, tudom. Sok mindent megtanul az ember. Szerepek felől érkezik a tél, a nyár tudatánál, tavasz: számomra minden pillanat, mikor eszembe jutsz, és ősz: az ősz jön, ha veled vagyok. Ez a test hordott már ki. [… Tovább]

Vers

Szüretelés

a nyári termésből antológia virággyűjtemény lenne – olykor hervatag végy a gyümölcsből mindentudás fája az – kígyóravaszság kezében kenyér ki árnyékot vetett rá kőhajtásnyira mint szétfútt pitypang szállnak el a rongy évek csak a mag marad virágot viszek ferde szemmel [… Tovább]

Vers

– merengő –

Fotó: www.hotdog.hu       Mit szól a száj nem biztos, hogy öröme a szívnek, s ekképpen a szív sugallatát sem mindig dicsőítik ajkak. Az igazság gyönge baka, e földön többet ránt szolgasorba, mint a hamis szavakon nevelkedett kül- csínre [… Tovább]

Vers

koyaanisqatsi

  A hülye is látja Hogy megrendült az utókor És kiismerhetetlen tájakon bolyong Az egyszerű lélek   Ha csók után nyúl És a tükörben A valóságkörettel szembenéz Már nem biztos hogy a férfi asszonyt lát Vagy a nő férfit   [… Tovább]

Vers

Hogy mondjam?

Negyvenhat napja egy sort sem írtam hozzád,mert nem tudom; keretek és rácsok között hogy mondjam,mennyire kellesz a fönnmaradásunkhoz,és milyen jó lenne ottmaradni, ahol az olvadáspont van.Amikor fölém hajolsz, mindig ezt gondolom,mert olyan vagy, akár egy ékezetén pedig egy sovány lepke, [… Tovább]