Marthi Anna : tehetetlen-e

A tabulátort nem résznyilak szerint, tudom.

Sok mindent megtanul az ember. Szerepek

felől érkezik a tél, a nyár tudatánál, tavasz:

számomra minden pillanat, mikor eszembe

jutsz, és ősz: az ősz jön, ha veled vagyok.

Ez a test hordott már ki. Ez a test ellenfeled.

Miért tehetetlen a lélek? A madárkák, akár

kedvenc madarad, helyben rezgőszárnnyal,

testek feletti közelben is bámészkodhatnak.

Azt hiszem tökéletlenségünkben fölöslegesek

a szerepcserék. Isten jelennel ajándékozna,

megérzéseim szerint a Szerelem is feloldana.

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1318 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak