Vörösen izzik a felkelő nap sugára, tűzi a kék vizet, csak úgy száll a pára. Kék vízben fürdőzők, ki zöldben, ki sárgában se szeri, se száma a pancsolók hadának. A tó mellett legelők, buja zöld rétek, sárgállik benne pár tengelic [… Tovább]
Kősírhalmod felett könnyforgácsok hullnak, szemeimben mégis örömlángok gyúlnak. Lelkembe taposott és meggyötört a lelked szerelmem irántad izzó haragra gerjedt. S hol a harag viharra gerjed, legottan gyullad szerelemre lelked. Már a gondolatodra is rámtör a rémület, fondorlatoddal megkeseríted az éltemet. [… Tovább]
Álmomat hevesen önti el a forró szenvedély, akár tavaszi pillangót a langyos kikeleti kéj, fejem egy kék párnára hajtom, álmaimban egy pillangóra vadászom. —— Naplóba javaslom…
Sorsom a csillagokba írva, bánatomat az eső áztatja, tiszta szívemet a hattyúk csőre tépi, álmaimat egy démon kísérti. Te elmentél s itthagytál engem, emlékedet ápolja a lelkem, szívemet az emlékek kísértik, lelkemet a csalódástól féltik. ——————— Ez a léc alatt [… Tovább]
Csomaggal a kezemben a peronon állok, szívemben még lobognak a gyermeki lángok, szerelmem kidobtad, lelkemet megtépted, belőled immáron többet én nem kérek! A vonatom csak nem jő, azt mondják, késik, szívemet az érzések vésik, a szívem pedig vérzik… ———————- Hol [… Tovább]
Rommá tört életek szilánkjai felett merengő lelkek, mint megannyi lidércek, táncra kelnek. Énekelnek, dúlnak-fúlnak, hol veszékelnek, hol meg vigadoznak. Szállnak a homályba, utánuk a fények, nyomukban sikolyok, karcosak,kemények. Zúgnak a harangok, megint jön egy lélek, koporsóban viszik testét a szegénynek. [… Tovább]