Tóth Antal Csaba : Koszos szív

 

 

Koszos szívem csak téged vár,
fekete hiányod ollója életből kivág.

Mint gyűrött matricát
dédi lencséjében gyűlő
koncentrált napfény
éget el.

Hamu marad utána,
min nem látszik gyűrődés.

Fekete illatot áraszt,
s mélyen maró fájdalmat
foglyul ejtve porlad
szél által szét,
hogy fájdalmát többé
ki ne engedje.

Legutóbb szerkesztette - Tóth Antal Csaba