Vers

Vagy

    Felcsapott. Láng. Fel. Fentebb.Égett. Égetett. Elhagyott. Elvett.Mindent. Hittem. Magamat. Téged. Veled. Benned. Tükröd. Értéked. Fiad. Magunk. Magam. Látod? Holnapom? Magány. Bánod? Bánom.Látlak. Nyár. Ősz. Tél. Tavasz. Elvitték. Álmunkat.Sírok. Siratom. Siratlak. Érzek. Érezlek. Voltam.Hiszem. Vagyok. Több. Másnál. Nem vagy. [… Tovább]

Vers

Álomjárta

  Vajon  mi  lehet  a  boldogság  titka –  én  erről  semmit  sem  tudok  – hiszen  megláthatni  oly’  ritka, hogy  hogyan  is  csinálják  az  ebben  igazán  nagyok, a  valóban  sikeresek,  az  érzelemgazdagok, a  nagymenők  és  a  sztárok, a  csendesen  boldog  koldusok, [… Tovább]

Vers

Őszbe tévedő

    Őszbe tévedő nappalok lábnyomán szél szalad, bogáncsot futtat, hullott levél, megannyi álom-temető. Utak messze-messze szemhatár felett a szürke égből szitál a köd. Valamikor erre jártam, emlékszel, mennyi ősz múlt, te hagytad, én sem mondtam semmi fontosat. Neked így [… Tovább]

Vers

– kapkodó –

Fotó: menshealth.hu         Rendben. Kihajtogattam a hajnalból a reggelt. Egyre sötétebb van odakint, talán azért ment nehezebben. Előkaptam belőle a fogkefét meg a kávét. Áramszünet van, kikészített göncöm kész ajándék. A cipőmet a teraszon hagytam este, kiszaladok [… Tovább]

Vers

A szekrény tetején

  Emlékszem, gyereknek nem értem el a piros sütis dobozt.Magasra tették, ne egyem fel-azóta sincs másképpen.Vagy még gyerekesen aprónak tűnök,néha a szekrény magas,máskor pedig leveszik a dobozt, hiába is keresem.Emlékszem,gyereknek voltak álmaim,szépek, reménnyel teliek,dobozban vannak,a magamba rejtett sütis dobozba,csak én férek [… Tovább]

Vers

Elviszlek

      Paplan alatt hallgat a régi ölelés, lelkembe belevés téged, mohó ajkad.    Még féltőn őrizlek, s tegnapok felajzot gyönyörén kihajtott virágként elviszlek.   Elsárgult naplómban szerelem bujdokol, ez az édes pokol, amiben csalódtam.   S egy unott [… Tovább]

Egyéb

Ilia 80

Ilia Mihály Kép: Kovács Tamás MTI Oly egyszerű ember – csak tisztességes – ez tűnik fel; ahogy kézfogása behúz szobájába és kérdez, magáról beszélni minek is, mindig te vagy a lényeg, neki születés- és névnapja is egyre megy. Kis ember [… Tovább]

Vers

Emese álma

    Nincs szarvas és nem dobog, csak megüresedett érzések lomos lakása vagyok, szobáimat díszíti a tettetés, hogy minden mosoly csak szimpla testfestés, nem visz tovább a lélek, lábaimban görcsként feszül a múlt, mégis úgy menekülök az árnyékom elől, mint [… Tovább]

Vers

Hidegen fúnak a szelek

      Hidegen fúnak a szelek, Szívemnek udvarán, A napfény csak imitt-amott, Mosolyog énreám, Patak lészen könnyeimből, Ahogy szalad szerte, Elröpült az én galambom, Messze, nagyon messze.   Izentem én, ahogy tudtam, Jöjjön vissza hozzám, Hozzon napfényt, rakjon fészket, [… Tovább]

Humoreszk

Az árverés

A jótékonysági vásáron elárvereztek egy űrhajót. A jótékonysági vásáron elárvereztek egy űrhajót. A szőke hajú, nádszál karcsú hölgy, aki az árverést vezette, nemrég egy tengerparti nyaralásból tért vissza, ezért kicsit kuszáltabbnak tűnt, mint máskor. Szépen lesült arcát kissé félrebillentve, szerelmesen [… Tovább]

Vers

Színváltás

(Hívő, ha lennék, csak benned hinnék, aki nem szólasz, tán nézel csupán. Bármi bajomban hozzád fordulok, aztán megoldás és hálaadás.)   Mert közhelyeket, ha szépen szólok – belekerülök magam is. Az isteni műről bármit többé – a nyelvem akadjon, hangom [… Tovább]

Kisregény

Csaksimán Dávid IV. rész

  Oxána két éve özvegy. Két gyermeket nevelget egyedül, egyikük, aki az udvaron kertészesdit játszott, a nyolcéves Blanka, a másik egy tizenhárom esztendős, Asperger-szindrómás (az autizmus enyhébb változatának felel meg) fiú, Zsorzs — kissé zavart, zárkózott és kissé hiperaktív, nyurga [… Tovább]

Adoma

Abszurd

Abszurd                   Koosán Ildikó  ha volna ház, ami kifordítható, mint a lélek,s bent a tárgyak is mind közszemle tárgya,ahol a gazda ki- bejár, más szemeláttárakél, eszik, szeretkezik, munkába jár, s vár rá cipőtisztítás másodnaponként, [… Tovább]

Vers

Jazzután

verscsokor… http://www.youtube.com/watch?v=9ZM0zFvpKDY     Halld! Serfőző Attila    Akkora roppant fények gyűltek, kazlakban állt a tagadás, megrekedt igaz lélekzeted s bennem a megszokás. Engedelmes lettem, mint a ház végi verem, dúl bennem a dac és a tagadás szülte harc. Átjár [… Tovább]

Vers

Egy Isten töpreng valahol

Kormos Istvánnak Roncsidő jöttálmatlan éj lüktető lucskos kiszáradt cserepektörött akácfa reccsentvalahol a Holdbanfényes lett az este kiborult a csónaka koponyák hegyén mély kórusbanzengett az alleluja“egy isten töpreng valahol”és eltörött az ujja valami fájtahogy zümmögött a kórusroncsidő jöttkiszáradt lóhúskörül döngtek a [… Tovább]

Vers

Angyalpanasz

  Nyesett szárnnyal  kuporogva,panaszkodtam a Mindenhatónak, ám hibáim nyelvet öltöttek rám.Meghasonlott szavak ömlöttekki számon, s fémízű zablámatunva, messzire kiköptem…Az élet iskolájában sem jártbabér fejemre, csúful elhasaltamminden válságos szerepben.A szerelem sem állt jól nekem,hazug érzést kaptam igaz helyett. Mellette talán nem kapok helyet,de [… Tovább]

Vers

Pedig

    Égető villámok szemedben, mérgezett nyílvessző minden szavad, érthetetlen ez a mérhetetlen gyűlölet ahogy árad, hömpölyög felém, miközben gyökeret ereszt bennem a kábulat.   Nem keresek utat.   Csak hallgatom ahogy zakatol a szív, robbanni készülő vonat a sínen, [… Tovább]

Vers

– kuncogó –

Fotó: www.hotdog.hu       Tudod, az úgy volt, Nóci, mint a filmeken, folyton rogyott a lábam, körzővel vésett szív várt a székemen. És tudod, úgy volt eleinte még, hogy nyelvet öltött rám, de közben észrevettem, a leglengébb részen lesi [… Tovább]

Vers

Könyvet adott az Úr nekem

Könyvet adott az Úr nekem, abba írom a végzetem, benne örömöm, bánatom, kitépni lapját nem tudom.   Rászáradt a múlt tintája, szívem minden dobbanása, napról-napra mind vastagabb, kötése egyre rongyosabb.   Vannak, kik a cím alapján, ítélnek meg sokszor engem, [… Tovább]

Fordítás

Claudia Millian – Minulescu : Ősz

Claudia Millian – Minulescu /1887- 1961/ Ősz                                                                            Koosán Ildikó fordítása Nézed, hogyan zizzen erdők zöldjéből elő az ősz Épp mintha fájdalmas szív volna mindenik levélSebzett ujjakkal, s vérfoltos [… Tovább]

Vers

Három szó

    Csak három szó: kapzsiság, csalás, korrupció. Ne hagyd, hogy tönkretegyen és becsületedből kifosszon! Sötét luxusautókban vagy kivilágított irodákban, nem harsány trombitaszóval, ám hajlékonyan serceg a toll – fekete-fehéren – a papíron. (Nem mindegy!) Ropog a kemény bankó, csak [… Tovább]

Vers

Álarcban

    A rettegés ráfagyott arcomra. Nem téphetem le róla. Azóta gyakran háromszor  sírok naponta.   Függönyt fel! Remegő térdekkel a színpadon állok, új jelmezemben.   Fulladozom.   Ordítok: szeretet, emberség, megbocsátás, hűség, meghitt mosolyok?   Meghajlok. Konganak a néptelen [… Tovább]

Egyéb

Eveszett jelentés

Már nem is tudom, hogy írjam le neked. Egyébről van itt szó? Egy pillanatra egyedül…de már jól viselem. Kitanult labilis kényelem. Nagy úr gyötrelemre ez… Ne. Ne hívj nihilnek, hiszen átalakítom e kínt. Várom, hogy menj. Jövök magam felé. Most [… Tovább]

Vers

Erőt vesz rajtunk

(Ellenpontok Dylan Thomas verséhez*)   Nem ragyognak fel szétszórt csontjaink, Ha az út közepén, ahol az öröklét Óvatlan macska, véres foltokat Hátrahagyva roboghat el a farkas idő. Orrszarvú bűnökkel átszúrtan Nem érünk partot. Ahol minden széthull, Nem emeli fel fejét [… Tovább]

Vers

Csak ne mondd

  Fátylas éj hasal a háztetők kormos vörösére,szélcsendjében lombvacogva áll a nyárfa-sor, pergő levélsátrán holdvilág szitál, távolabb vonat szalad az állomásra, a peronhoz érve majd lassulón, elnyúlva zakatol.Árnyékok fekszenek lépteim nyomába, rebbenésnyi érintésed ül a vállamon, ujjaim hegyén lóg bőröd [… Tovább]

Vers

Költs

      Költs, bármit! A vers Himnuszát,a szerelmet, a láthatatlan fokok lépteit,a szóvá tett, sokká lett sorsok kórusátkezdettől a refrénig.   S értsd meg, a szó szapora bogarát,kúsznak, másznak, szállnak és zuhannak.A szív dobogó hangzatát,mit kiszülsz, át kell add [… Tovább]

Vers

Holdudvar

Zajácz Edina írására     Ott vagyok veled, ahol a Holdfogytában is csak rád gondolt.Amerre könny és mosolybékésen egybeforr.Annyira szeretnélek,annyira csak,ahogyan a magos levegőégmegtartja tenyerén a madarakat.