Mennyi sok fapofa,
így álltok mellettem,
szekér zötykölődik,
repedt kerekeken,
ím én rajta fekszem,
kísérjetek, gyertek,
lesz ott csiricsáré,
ihattok-ehettek.
Mennyi sok fapofa
örül, hogy itt lehet,
utolsó utamra,
kísér el engemet,
mennyi sok fapofa,
boldog, hogy így vagyok,
utolsó utamon egyetek-igyatok.
Még mindig csak fekszem,
és a népem dalol,
unalmassá válok,
hozzám mentek, ahol
asztalomhoz ültök,
főtt hús lesz tormába,
pálinka előtte,
bort isztok utána.
Mennyi sok derült arc,
örül, hogy itt lehet,
utolsó utamra,
kísér el engemet,
mennyi sok derült arc,
boldog, hogy így vagyok,
utolsó utamon egyetek-igyatok.
Kevesen búsultok,
már-már felnevettek,
ilyen ez a magyar,
aztán hazamentek,
ti is lefekszetek,
ágyatok jó meleg,
szépeket álmodtok,
én tovább meredek.
Mennyi sok jóllakott,
örül, hogy itt lehet,
utolsó utamra,
kísér el engemet,
mennyi sok jóllakott,
boldog, hogy így vagyok,
utolsó utamon egyetek-igyatok.
Legutóbbi módosítás: 2014.09.16. @ 18:25 :: Thököly Vajk