Hevesi Éva : Álarcban

 

 

A rettegés ráfagyott

arcomra.

Nem téphetem le róla.

Azóta

gyakran háromszor  sírok

naponta.

 

Függönyt fel!

Remegő térdekkel

a színpadon állok,

új jelmezemben.

 

Fulladozom.

 

Ordítok:

szeretet, emberség,

megbocsátás, hűség,

meghitt mosolyok?

 

Meghajlok.

Konganak a néptelen

széksorok.

Jéghideg csönd kóborog.

Könnyezem.

Milyen szánalmas vagyok!

 

 

Legutóbb szerkesztette - Hevesi Éva
Szerző Hevesi Éva 34 Írás
"Hajszolom a tudást, de ő a gyorsabb." :)