Fehér Juliannát sokan ismerhetik, különleges, senki művéhez nem hasonlítható soraival itt van köztünk a Héttoronyban. Feltett fényképe és versei alapján halk, félénk jelenségnek képzeltem.
Az idei Könyvhét nyitányának tervezett szolnoki író–olvasó találkozóm szervezésében, kérésemre – különös tekintettel kommunikálási nehézségeimre – szívesen segített. Gondoltam: egy riport erejéig kötélnek állítom.
Miután szívesen vállalta újabb felkérésem, nagyszerű emberre, izgalmas egyéniségre találtam benne, ebből kifolyólag pedig, szokásosan rövid, lényegre törő kérdéseim megszaporítva, hosszabban folytattuk a kérdezz–felelek játékot. A végén, bevallom, szinte sajnáltam félbehagyni…
– Bemutatkozód a Héttoronyban így szól: „Julianna, Julcsi, Jula, Julika. Bár két felnőtt gyöngyszem édesanyja vagyok, lelkemben örökké gyerek maradok. Hivatalos hivatásom: óvoda pedagógus, hitvallásom… óvó néni.
Mélyen tisztelem és szeretem Weöres Sándor irodalmi, irodalomtudományi műveit, fordításait. Kortárs írók közül Szarka Tamás verseit, novelláit, dalszövegeit, zenei munkásságát, alkotásait, előadó művészetét.
Egyre több antik irodalmat olvasok, szabadidőmben a magyarság kultúrájának gyökereit, értékeit kutatom.
Szívesen írok, vonaton, csendes kávézóban, autóbuszváróban, konyhában főzés közben, ezért mindig van nálam írószerszám és papírok…”
– Ezeken kívül mit lehet rólad tudni?
– Mit szeretnél még tudni? Egyszerűen élem a mindennapi hétköznapokat, s amit a tömör bemutatkozómban megírtam magamról…, teljessé teszi az életem.
– Jó, akkor másképp kérdezlek. Mesélj a gyökereidről, szüleidről.
– Pedagógus család, nagy szeretetben… Édesapám általános iskola igazgató, matematika–fizika szakos, édesanyám biológia–földrajz szakos tanár volt, s a pedagógus hivatást–hitvallást, a kultúra és művészet szeretetét tőlük örököltem. Édesanyám szabadidejében rajzolt, festett… a hagyatékban rám maradt grafikáit, akvarell és olajfestményeit a mai napig őrzöm. Korán, fiatalon elmentek…
Csodálatos gyermekkorom volt, a nagyszüleimnél töltött szünidőkben a falusi, földművelő, paraszti életforma minden szépségét magamba szívtam. Gyönyörű nyári esték… tücsökmuzsikás gádor hűs csöndjében, meséket álmodtam suckóban, vagy ha így jobban ismerős… kuckóban. Télen a langyos kemence oldalában lóbáztam lábam a padkáról, miközben krumplis, tejfölös lángost, vagy vakarót majszoltam, amit akkor sütött kemencében a nagymamám.
– Mit jelent neked Weöres Sándor költészete?
– Mindenség… s egyben örök útmutató a Teljesség felé.
Idézem… ( A költészet metafizikája)
”A költészetben csak egy igazi metafizikai elemet ismerek: a nyelvet; ahogy a zenében csak a hangot, a képzőművészetben csak a színt, vonalat és a felületet, vagyis a legfizikaibb, egyúttal a legmetafizikaibb is.
Hogy ugyanazokkal a szavakkal, amelyekkel egy doboz cigarettát kérhetek, vagy egy vigyázatlan utcai járókelőt összeszidhatok; s tán nem is bonyolultabb mondanivalót kifejezve; oly remekművet lehet létrehozni, melytől az olvasóra delejes sugárzás árad és egész lénye más erőviszonyok szerint rendeződik, ez olyan csoda, mintha egy tündér testet öltene előttünk. Ez a költészet egyetlen metafizikája… a szót akárhányszor úgy… egymás mellé rakni, hogy a verssor csaknem felrobban a feszültségtől, és mégis tökéletes egyensúlyban van…, ha létrehozzuk: csoda.”
– Nagy Gymes–rajongó vagy… Mesélj valamit Szarka Tamásékról.
– No… igen… Ghymes muzsikarajongó vagyok, és tisztelem a szlovákiai magyar Szarka fivérek művészeti életútját. Alkotásaikban az egyetemes ősi örökséget istápolják, s a hosszú, madártávlatból… mégis röpke évek alatt megteremtettek egy olyan egyedi Ghymes hangzású muzsikát, amiben a különböző zenei hatás, elemi erőben ötvöződik. A magyar, közép– és kelet–európai népzene gyökerekre épült és abból kiforrt sajátos Ghymes muzsika egyfajta összekötő híd a magyarság és a különböző kultúrában élő emberek között. Huszonnyolc éves fönnállása alatt világszerte ismertté tette az autentikus mélységben szerteágazó gyökerek összetartó ereje… Japán, Irak, Jordánia, Finnország, USA, Kanada… mindenhol hasonló a szeretetteljes fogadtatás.
Itthon számos rangos elismerés mellett, a Magyar Örökség–díjas művész testvérpár munkásságát 2011 márciusában Kossuth–díjjal jutalmazták.
Szarka Gyula, a Ghymes megalapítója. Önálló albumai, a zeneszerző lírai hangvétele nagy hatással van rám.
Szarka Tamás, az együttes másik frontembere sokirányú tehetsége… versei, dalszövegei, zeneszerzői alkotásai meghatározzák a szemléletvilágom.
Megpróbáltam kifejezni:
RAGYOG
Egy szem–testtelen tengerszeme…
Testek tengercsepp–cserepe–
Szemben–szeretet szemek melege–
Egy csepp–tengerszem tengercsepp szeme…
2008–ban Zsuráfszky Zoltán rendező–koreográfussal egyedülálló, közös, nemzetközi produkciót teremtenek Benyovszky címmel. A gróf élettörténetét elmesélő táncjáték zenéjét Szarka Tamás írta, melyet a Szegedi Szabadtéri Játékokon óriási sikerrel mutattak be.
2010 júliusában Zsuráfszky Zoltán álmát, az 1514–es parasztfelkelés vezéréről szóló tánckrónikát: török, olasz, szerb, magyar zenészek, táncosok, művészek együtt – Szarka Tamás zenéjére, dalszövegére – Dózsa címmel, Novák Péter főszereplésével, fergeteges sikerrel mutatták be a szegedi Dóm–tér színpadán. Ma a Művészetek Palotájában az előadást minden hónapban megnézem… hatalmas tér sűrűsödik egy parányi színpadon… Mesteri kezek a rendezésben, koreográfiában, zeneszerzésben.
– Más portálon is publikálsz, nem csak a Héttoronyban. Pár szót lehetne erről?
– Publikálás :)… Hm… Ugye megengeded, hogy átfordítsam „csöndben…” saját szemszögemre?
Legtöbbször a Ghymes portálján teszem föl a firkáim, ez nyitott fórumlehetőség… határok nélkül…
A lelkiismeretem akkor nyugszik meg, ha egy tisztes főhajtással megköszönöm… mindazon költők és írók hatását… akik segítettek utamon: Villon, Weöres Sándor, Szarka Tamás, Dudás Sándor.
Az alábbi versem az utolsó strófával így teljes…
GYÖNGYSZEMCSILLAG(ON)
Pár–nád szemben ringató
Kardtükrében bújtató
Rebeg gyöngyszem csillagfény
Csillagcsorgó zöldremény
Ráleheli csöndszemét
Harmatgyöngye szórja szét
Mit pár–nádban lelt lelkem
Szivárványszív szerelmem…
Herceg! Kedves barátom
Akasztófavirágom
Sorsom síró utamon
Mennykő villám ujjamon.
„Csak játék, mondja dalomra a kortárs, s a jövő mit se szól rá, elfeled. Verseimet ajánlom a falaknak, úgy írtam, ahogy nekem jólesett.” (Weöres Sándor – RONGYSZŐNYEG I. – 116.)
„Szabadság és Szerelem… megbecsülhetetlen adománya ez az emberiségnek, melynek értékét csak az tudja felfogni, aki elveszítése fölött gyászolt valaha…” (Szarka Tamás)
– Valahol olvastam, sajnos nem jegyeztem meg pontosan, valamilyen módszer szerint nevelitek az óvodásokat. Mesélj nekünk laikusoknak ennek a módszernek lényegéről röviden, esetleg összehasonlítva más módszerekkel.
– Az óvodai nevelés országos alapprogramja meghatározza a magyar óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit, a nevelés feladatait, az óvodai élet megszervezésének elveit, a gyermeki tevékenységek formáit, az óvónő feladatait, s a gyermekek fejlődésében elérendő jellemzőket, az óvodáskor végére. Az alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető személyiség és szociális lény egyszerre.
Az alapprogrammal összhangban minden óvoda szabadon dönthet, hogy milyen helyi programmal valósítja meg az országos szintű kötelezettségét. Ennek megfelelően, a magyar óvodák a helyi sajátosságoknak megfelelően kidolgozott saját, vagy adaptált program alapján… szakértők segítségével működnek.
A mi óvodánk, NAGY JENŐNÉ – Csak tiszta forrásból – Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel – választható programot adaptálta.
Óvónői szemléletünk:
„Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.”
A mindennapokban:
HUMOR – HAHA: Mely robbanásszerűen oldja a feszültséget.
FELFEDEZÉS – AHA: Mely hagyja a gyereket kíváncsiskodni, kutatni a tárgyi, természeti, társadalmi környezetet észrevenni.
MŰVÉSZET – AH: Mely segít megélni a művészet által kiváltott érzelem gazdag és ellenőrzött feszültségoldást.
A KREATÍV GONDOLKODÁS MEGERŐSÍTÉSE UTAT NYIT A KÉPZELŐERŐ, ALKOTÓERŐ KIBONTAKOZÁSÁNAK.
A feltétel nélküli elfogadás és szeretet alapja, a BÁTORÍTÓ NEVELÉS, melyben a gyermek–gyermek, felnőtt–gyermek, gyermek–felnőtt viszonyában a pozitív érzelmi töltés… kapcsolatteremtő, megtartó, erősítő hatású.
Az óvodába lépés első pillanatától a jeles napok köré szervezett tevékenységben a nevelésünk szerves részeként jelen van a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él a helyi hagyomány, népszokás, hiedelemvilág, annak jelképei, népünk nemzeti gyökere, szépsége, s értéke.
A hagyományok és ünnepek tartalmi értékét a gyermekek minden fölösleges magyarázat nélkül megértik, érzelmileg azonosulnak vele… olyan örömteli pillanatokat élünk át, amit a korábbi módszereinkkel, eszközeinkkel megközelíteni sem tudtunk.
Minden nap együtt élünk a Ghymes muzsikával!
Az „énekes” napon Forrai Katalin: Ének az óvodában dalok, dalos játékok, mondókák… Törzsök Béla: Zene hallgatás az óvodában törzsanyagot használjuk, és beépítettük a Ghymes gyermek album zenei anyagát a mindennapos zenés mozgásos percekbe. A Bennünk van a kutyavér albumot – amely elsősorban gyermekeknek készült – 1999–ben oktatási segédanyaggá nyilvánította az Oktatási Minisztérium.
A régi, mindennapos mozgásos tevékenységben, az esztétikus mozgás kialakításához, fejlesztéséhez szükségünk volt a vezényszavakra, mert ez adta meg a ritmust, tempót és a pontos, egyöntetű gyakorlatvégzés lehetőségét. A muzsika ezt kiváltja, hiszen a gyermek annak tempójára, lüktetésére mozog. Az utánzáson alapuló mozgás anyagát játékos gimnasztikai elemekből építjük fel, improvizálások a muzsikára… mindennap természetes és várt tevékenység! A gyerekek nagyon szeretik, korosztálytól függetlenül, élvezettel mozognak, közben énekelnek, közvetetten zenei ízlésük formálódik. Az óvodás koruk végére elérjük azt a szintet, amikor a gyermek önmaga is képes mozdulatokat, mozdulatsorokat kitalálni a zenére.
Sokat segít az állóképességük javításában, beszoktatási folyamatban, még a sajátos nevelési igényű gyerekek is felszabadultan, örömmel mozognak velünk.
A zenés–mozgásos percek látványos lehetőséget biztosítanak óvodai rendezvényekhez is.
Hiszem, hogy ezekben a percekben, szeretetben sokszorozódó pillanatokat élünk át, s eredményessége tény, mert óvodai közösségünkre a testvéri szeretet… s az összetartás jellemző, feledve az agresszivitást és a büntetés módszerét.
– Hogyan jönnek az ötletek verseidhez? Akusztikusan – hang, hangzás alapján? Vizuálisan is van hozzá valami? Azért a kérdés, mert az én felfogásomban erősen ütközik a két alkotó–terület.
– Hangulati képek… érzések… színek, formák, illatok, ízek, hangok… játéka, amit a belső képzelet perget, mint egy filmet… s közben megszűnik az idő, ha toll van a kezemben gyorsan átfordítom valamilyen belső sugallat… erő segítségével szóképre és papírra írom…
– Van–e célod, terved az írásaiddal? Miért írsz?
– A természetes szépség… az egyszerűség csodái… a szeretet belső öröme… szívesen megosztom mindenkivel.
– Szolnokon élsz. Ifjúkorom városában, ahogy én nevezem, megtalálod az igényeidnek megfelelő kultúrát, baráti kört?
– Viszonylag rövid ideje élek még Szolnokon, a falusi kulturális lehetőségekhez viszonyítva óriási a változás és széleskörű a választék.
Baráti köröm még nincs.
– Környezetedben tudják, hogy írsz?
– A környezetemben nem tudják, csak a lányom ismer egy–két verset. Az óvodában annyira ismernek a kollégáim, hogy bármikor megírok dramatizáláshoz néhány verset… ez gyakorlat, harminchét éve, hogy együtt dolgozunk. Azt is tudják, hogy mindent megfestek először képzeletben.
– A családod mit szól ehhez a szenvedélyedhez?
– A családom? Nem… karácsonyi meglepinek szántam tavaly…
– Kedves Julika, befejezésül nagyon szépen megköszönöm, hogy érdekes–értékes gondolataid megosztottad velünk. Minden jót, sikereket kívánok úgy pedagógusi pályádon, mint magánéletedben!
– Köszönöm a lehetőséget és viszontkívánom Sándor!
Az utóbbi mondatot nem kívántam monitorra vetni, ám ekkor, feltételezett félénkségét megcáfolva, Julika kijelentette: akkor vissza az egész! Hiába, az igazi óvó néni a nagykorúsított csemetével is tudja, hogyan kell bánni! Éspedig az említett nevelési módszer szellemében…
Legutóbbi módosítás: 2011.05.29. @ 16:18 :: dudás sándor