Vers

Empéhárom

elapaszt minket mint a rák dúdolunk vadul ismételt dallamok sláger vagy nyers harmóniák elapaszt minket mint a rák agyunkba fészkelt kakukk kizsarol mondd miért kerülget folyton egy dal – mondd (felszólító módban kett? dével írandó) sajtóhiba – elgépeltem miért érzed süket [… Tovább]

Vers

Kopog, kopog

  Ablakomon kopog, kopog a májusi es?.   A lépcs?ház csendje szálkás: zörögnek a zárak. Koponyám zárkájából elszöknék utánad. A jöttödre várok, várlak. – mindenem kitárva – Felsír a kispénz?ek Kelet-Európája. Fojtó-fényes forintokért megmondják, hova lépj, mert szeretlek, engem te [… Tovább]

Egyéb

Szilícium-ok

Fotó: Wahorn András – Ocean Megint rosszalkodtam. Uram, bocsánat! Előfordul, hogy téves jeleket küldök a világnak, s válaszát várom a szemben ülőnek; vajon helyesel-e, miután félrebeszélek. És igent mondanak, csak néha nemet, ha magabiztosan állítom azt, amiben magam sem hiszek. [… Tovább]

Vers

Agónia

A tegnapi boldogság szemét kivájták a varjak.Megcsonkított arcán torz mosoly. Még érzi a bodza és akác bódító illatát,és hogy feszül karcsú alakján a piros kabát… Most az árokparton fekszik.Szemét kivájták a varjak,és rávizelnek a kutyák.

Vers

Rés

kétsoros tétovaságunk mint törött ablak mögött a függöny-angyalszárnyak — István, szép gondolat, és/de az is maradt, kétsoros, pillanatnyi gondolat. ( az áthajlás ráadásul nehezít rajta )

Vers

Sárga lepke száll

Sárga lepke száll lebegve. Pislogó rőzseláng. Lobban egyet lenn a fűben, aztán fenn a borbolyán, körtefára szökken, fényes levelekben nézi magát.   A nyár még messze. Párod, lesz e? Repcevirág-suhanás. Gyönyörű. Vagy falak közé berekesztve, hímporod hideg üvegre hull.   [… Tovább]

Vers

Terítéken…

  Milyen jó veled, az ablakból nézlek: tűnni készülsz, – fényedtől foltos a papír – nem lát szemem; kávénál feketébb teát kortyolok, közben kibontva ihletem: rád gondolok, ajándékká válik számolatlanul a pillanat – egy huszonnégy órás nap éke vagy. Következetesen [… Tovább]