Vers

Fentr?l…

  Égre szálltam angyalszárnyon,ezüst csillag lett a párom. Bárányfelh?n megpihenvefigyeljük, mily jó a kedve,amint mulat a földi nép,s feszes-büszkén egyszerre lépaz a derék, ifjú csapatéppen a mi felh?nk alatt. Harsogó dalt zeng a torkuk,még a felh?t arrébb toljuk,napfény útjában ne [… Tovább]

Vers

Májust izzik

    Suhan velünk az id?,langyul a leveg?,szerelemr?l suttog, májust izzik a táj,kertünkben a lombot csókolgatja szell?,ajka h?s selymét?l megborzongnak a fák. Mint felhúzott íj – a Világ teste megfeszül, csak egy mozdulat, és minden mennybe repül,a felh? is örül, [… Tovább]

Vers

Vágyódás

    Madarat szeretnék, szárnyakat, lehet, a repülés hiánya mondatja velem, mert vágyaimnak nincs iránya se földbe le, ásványok felé, se égbolton, csillagirányt. Amíg rám ragyog az élet folyton érzem valami bánt.   Jelenbe gyömöszölt a múlt, és minden id?t [… Tovább]

Egyéb

Samu, a törzsvendég

*       A kocsmáros félrelökdöste az utcán állókat, amikor félórás késéssel felhúzta a redőnyt. — De sürgős, de sürgős — morogta az orra alatt —, az ember már nem is lustálkodhat egy picit. — Maga csak ne lustálkodjon, [… Tovább]

Novella

A megfelelő rovat – 2.

Most, vagy soha! *   Gizike szép házban lakott, nézte Iván elégedetten a nagy kertet is, amelyet most hó borított. Finom ebéddel várta az asszony Ivánt, már az illata is sokat ígért. Gizike alakja pedig olyan volt, ahogyan elképzelte. Finom, [… Tovább]

Elbeszélés

Kertész Miklós emlékezetére

*    A magas, elegáns férfi úgy sétált végig a kisváros kora esti főutcáján, mintha minden érdekelné, ami körülötte történik. Nézett jobbra, nézett balra, mindenkit enyhe meghajlással, vagy fejbólintással üdvözölt, akivel találkozott, és senki nem sejtette, hogy úgy megy el [… Tovább]

Novella

Erdélyi könnyek

*                 Dr. Beranda Pál főszerkesztő — betűzte a Nagy Ember ajtaján. Nagy? Inkább kicsi. Vékony kar, csapott vállak, feje szinte nyak nélkül domborodott elő, amitől kissé gnómszerűen hatott. — Tessék! — villantotta Kischre [… Tovább]

Vers

Hó,

  … beszélnék egy kicsit a tökéletlenségről, e nélkül nem lehetek az, aki lelkét magára ölti. A hétköznapok peremvidékein papsajt bújik elő, halványzöld karikás feje bólogat, miközben a kutyák pisije lecsordul rajta, így szagosítva van, leszedi gyerekkezem, boldogan eszem, pedig [… Tovább]

Egyéb

Este

  szóhoz sem jutok annyira folynak a betűk tintamód ha rád gondolok mert minden nyögés amit a természet sóhajaiból meghallhatok te vagy itt állok most is veled szemben az ablakban honol a setét éj fránya hívóerő tavasz illatárban a növények [… Tovább]

Vers

(ki)úttalan – 2

J. Lászlónak ajánlva…egyik versének “visszatükröződése” bennem…* http://youtu.be/2s8q6mLHVX4     labirintusban kószál a szakállt növesztett idő tömör falak között rést sem találva már szökni is felejt   a régi indulat cementbe préselődött s most puszta lenyomat mint millió évvel ezelőtti lelet [… Tovább]

Hírek

Könyvhét!

Szeretettel várok mindenkit a Littera Nova – Accordia kiadók standján! Június 5-én 10-kor Antológiát dedikálok! 16 órakor VALAHOL címú novelláskötetemet!   El?hang   A szerz? novelláiból er?s történelmi érdekl?dés olvasható ki. Nem csak az 1848–49-es szabadságharc, de a II. világháború [… Tovább]