dudás sándor : Vágyódás

Nyomtatás

Madarat szeretnék, szárnyakat,

lehet, a repülés hiánya

mondatja velem,

mert vágyaimnak nincs iránya

se földbe le, ásványok felé,

se égbolton, csillagirányt.

Amíg rám ragyog az élet

folyton érzem valami bánt.

Jelenbe gyömöszölt a múlt,

és minden id?t a jöv? visz el;

hídjuk: én, köztes átmenet,

közönyük kétfel?l visel.

Csak magamhoz ragaszkodok,

tartva a fontosság látszatát,

mert jól tudom, hogy nélkülem

a rend kiolt minden csodát.