Havas Éva : Májust izzik

 

 

Suhan velünk az id?,
langyul a leveg?,
szerelemr?l suttog,
májust izzik a táj,
kertünkben a lombot
csókolgatja szell?,
ajka h?s selymét?l
megborzongnak a fák.

Mint felhúzott íj
– a Világ teste megfeszül,
csak egy mozdulat,
és minden mennybe repül,
a felh? is örül,
simul a magas égnek,
majd frissít? záporától
réteken mosoly terül.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))