Szilágyi Erzsébet : Pax vobiscum

hiába vágynék nem magamról szólni
nincs már más, kit jobban ismerek
gyermekként is a betűket lestem
ha nem futottam lusta köröket
egy pénteken a betegágyam mellett
apám mesélt, hogy meghasadt az ég
átlebegtek rajtam kusza mondák
egy kisgyermek, a szűz anya, s remény
olvastam a gladiátorokról, hányan
pusztultak a harcban el
s a latrok ketten ugyanúgy végezték
a jó s a rossz közt vigaszt nem lelek
az ember mindig a társára támadt
világégés nemcsak sejtelem
szeretetről s örömről éneklünk
őrültek, hát van itt szeretet?

Legutóbbi módosítás: 2019.12.20. @ 03:09 :: Szilágyi Erzsébet
Szerző Szilágyi Erzsébet 230 Írás
Az ELTE orosz-latin szakán végeztem. Voltam az Akadémiai Kiadó szerkesztője, a szegedi JATE Klasszika-filológiai Intézetének oktatója, a Semmelweis Egyetem nyelvtanára. Versfordításokkal már gimnazistaként próbálkoztam. Magyar verseket, novellákat csak néhány éve kezdtem írni.