Fullasztó hőséggel árasztotta el a Földet az óriási Nap, s az emberemlékezet óta mélykék ég, vörös volt. Hátát háza omladozó falához támasztotta. Mozdulatlan, hunyorgó szemekkel — egy ideje rosszabbul látott, mint fiatal korában —, nézte a semmiből jövő síneket eltűnni [… Tovább]
Úgy emlékszem gyermekkoromból a templomi áhítatra, hogy a kötelező vasárnapokon hajnalban elkezdődött nálunk az: Anyúúú, én ma biztos nem megyek! – s nem beszélve télről, még a legnagyobb nyári hőségben is fáztam ott, hihetetlen, hogy senki nem érti meg! – [… Tovább]
Árnyék sziluettje se voltam. Mindenhonnan forró nap közeledhetett, vakon, elhittem, ha turisták, úgyis mást szúrnak ki fordítójuknak, de távolabbi integetősben bízva, csak-csak felkaroltam magamban azt, földig koptatott orral, lenn forrósággal, ki izzadtan magommá haladt. A horizont szárítókötelékén, még az is [… Tovább]
