Érdekes lelet került elő a székesfehérvári bazilika Szent Katalin kápolnájának feltárása közben. A kápolnát 1806-ban bontották le, helye beépítésre került. Az általános, több éve folyó feltárások során a kápolna feltételezett helye alatt eddig nem ismert sírkamra került elő egy férfi és két női csontvázzal. Ismert volt, hogy a kápolnába lett eltemetve Károly Róbert, illetve fia I. Lajos királyok, de minden sírkiegészítő hiányzott, azok elvesztek még valószínűleg az 1602-es ostrom és rombolás során. Ezért nem lehetett meghatározni a csontok tulajdonosát, bár támpont lehetett, hogy Lajosnak két felesége volt, és anno mindkettőt mellé temették.
Ami viszont mégis megoldotta a talányt, az a múlt hónapban került elő, akkor derült ki, hogy a sírkamra alatt is volt egy kisebb üreg a királyra vonatkozó relikviákkal, ezt a török fosztogatók nem találták meg. Az üreget évszázadokig víz töltötte ki, ezért nem sok mindent találtak a régészek, ami azonosítható lehetett. Ruhák, könyvek, képek szinte felismerhetetlen maradványai mellől azonban előkerült 17 darab vékony, köralakú, mintegy 20 cm átmérőjű aranylemez, ezekben a víz nem tett kárt. Letisztításuk során látható lett a lemezeken lévő spirális alakú barázdák sora, amivel a régészek eleinte nem tudtak mit kezdeni, sosem láttak még olyat. Aztán nagyító alatt megvizsgálva a barázdákat lassan fény gyulladt a kutatók fejében: ezek úgy néznek ki, mint a bakelit hanglemezek barázdái, bár sokkal primitívebb kiadásban. A lemezekről bakelit másolatokat készítettek, amiket elküldtek a Műszaki Egyetem Elektromechanikai Tanszékére. Itt irídiumtűs lejátszó szerkezetet készítettek szintén feltételezve a hangfelvételt, és már az első kísérletkor recsegve, halkan, de azért érthetően megszólalt a régesrégi felvétel. Egy-egy lemezre mintegy másfél perc hanganyagot vésett a valamikori mester eszköze, mindegyik lemez anyagát CD-re másolták, és visszaküldték a régészeknek. A hangfelvételek elemzése megtörtént, felismerhetőek az egyes hangok, két férfi, és egy női hang hallható a lemezeken.
Az elemzés során úgy határozták meg, hogy az időben elsőként készült felvétel próbafelvétel lehetett, azon két férfihang hallható, egyik valószínűleg a lemezkészítő mesteré, másik pedig Lajos király hangja. A továbbiakban főként a király beszél, uralkodásának fontos momentumairól, de hallható időnként második feleségének, Erzsébetnek hangja is. Az első beszédek elején a király és felesége bemondják nevüket, azaz mintegy bemutatkoznak, így nem valószínű tévedés. A fontosabb dolgok mellett egy-egy humoros, magánjellegű felvétel is készült, például Lajos horkolásáról, illetve egy esetben a /valószínűleg öltözetlenül/ betoppanó királyt kritizálja nevetve Erzsébet: „ah, minő kevéssé jólöltözött ön!”
A lelet szinte mellbevágóan megdöbbentő, hiszen a hangbarázdás felvételkészítést Edison óta tartja számon a világ, ő viaszhengerre készítette a felvételt, egy hangtölcsérre beszéltek és a vele összefüggésben lévő tű karcolta a hangrezgéseknek megfelelő frekvenciájú, és dinamikájú barázdát. Visszahallgatáskor a felvételkészítő szerkezet „visszafelé működött”, azaz a barázdákban haladó tű, megrezegtette a hangtölcsért, így keletkezett a gyenge, de felismerhető hang. Valami ilyesmi lehetett a Lajos által használt készülék is, bizonyára kézzel tekerte valaki lassan a rögzítő szerkezetet. Ez azonban csak feltételezés, a készülékből semmi sem maradt fenn.
I. /Nagy/ Lajos király Károly Róbert és harmadik, vagy negyedik felesége, Lokietek Erzsébet házasságából 1342-ben született. Eleve királynak nevelték, kimagasló képzést kapott nem csak lovagi ismeretekből, hanem szinte minden tudományból. Több nyelven beszélt, bőkezűen pártolta a tudományokat és művészetet. „Lovagkirály” néven emlegették, mert sok hadjáratot vezetett, ezek azonban mind kívül estek az ország területén, több évtizedes uralkodása alatt példátlan békében élt Magyarország. 1382-ben 56 éves korában halt meg, halála előtt pár évvel egyre inkább visszavonult a magánéletbe, tudományba, a felvételek ekkor készülhettek. Sem a történelemírás, sem az aranylemezek hanganyaga nem őrizte meg a készülék készítőjének nevét, azonban feltételezhető, hogy a széles műveltséggel rendelkező Lajos részt vett a létrehozásban.
Legutóbbi módosítás: 2010.09.12. @ 11:59 :: Torjay Attila