Vers

eltűnt angyalkák a temetőben

egy aprószent szoborcsoport eltűnésének évfordulójára   na azt várhatod ép kéz láb legyek   rend van járhatok akkor tán veled   semmi nem késő mégis úgy hiszem   “csodamúltan” ismét aprószenteken tűnődhetek

vegyes

A lelkemen jársz…

    A lelkemen jársz, mint eléd terített szőnyegen. ha lépsz, lépj, kérlek, csendesen, mert megrepedhet, s az fáj nekem. Este, ha játszol, tedd azt óvatosan, hisz mindenkinek csak egy lelke van.         2007.   Fotó : [… Tovább]

Vers

Hátha

*       Őszintén hittem, bíztam, reménykedtem: hátha a holnapom szebb lesz. Többé nem hiszek a holnap szépségében, jobb életben, de, mindent ami ronda, ma elégettem. Akadályokat rombolok, hamis illúziókat feneketlen tóba fojtok. Nem érdekel: se múlt, se jövő, [… Tovább]

Novella

Szörnyű elnyomás

A szülői gondoskodás nem ismer határokat. Sokak csemetéjük majdani karrierépítését elősegítő bármely cselre hajlandóak, figyelmen kívül hagyva, hogy a képlékeny gerincűnek nevelt gyerkőc, szükség esetén az érvényesülés oltárán, szemrebbenés nélkül tagadja meg szüleit, ha jól megfontolt érdekei úgy kívánják. Arról [… Tovább]

Vers

Lélekharang szól /D.A emlékére/

    Gyönyört álmodott az éjszaka,büszke férfi vágy ölelt mohón,nedves sikolyt csalt ajkadraaztán a csend ölelt, álmodón. Felh?s könnyel ébredt a reggel,zokogtak talán az angyalok,a nap is árnyak mögül leskels csendülnek a lélekharangok. Ott már nem létezett oltalom,futott az út, s jött [… Tovább]

Vers

Faltól falig

  Négy fal között csökken a mozgásterem, toporzékolva dübörgök, a vakolat omlik, a fal ahelyett, hogy puha volna, még keményebb, az idő szabad szárnyalásba kezd, de te itt maradtál, egy faltörő vágyként bennrekedt, kifelé tekintesz, behatárolt ütésed a fejembe kong, [… Tovább]

Novella

Mézes vodka – vége

A huszonhárom sarki rókából varrt dandártábornoki prémkabát, elveszett… *    Nabokov tanítgatta kedvenc katonáját, hogy hol is legeltetik a méhészek a munkásaikat, ha csak tiszta akácmézet szeretnének begyűjtetni, vagy ha netán erdei virágmézet is kívánnak pergetni. Sőt, az őrmester elvitte [… Tovább]

Vers

becsvágy

    Írjunk szépet, írjunk jót hazug-dicsérnivalót; tessen bár mindenkinek (hullik a sok köszönet) bentr?l érezed te jól nem az lett mi bentvaló másnak akarsz tetszeni mint egy régi gígerli.

Vers

Haiku csokor

  Zöld ujjak hegyén magasba tör? gyertyák – gesztenyevirág   Orgonavirág: felf?zött lila kelyhek – mála gyöngysora   Barackfa álmát tavasznak pitvarában új Hold vigyázza   Fák sikítanak, karjaik kapaszkodnak színtelenségbe   Kertem csendjében némaságra ítélt k? utcazajt hallgat   [… Tovább]

Vers

Libagaliba

Péter Erika: A nyakatekert zsiráf. 6.oldal (Megj.2010)       Libaházán van a híres liba-tanoda, ide jár sok kicsi lúd, így nem lesz ostoba. Libasorban totyognak az iskolába mind, hol a híres Tarkatollú Tihamér tanít.   Szamárpadban Locsifecsi Liba Lina [… Tovább]

Vers

Anyám

                                                                     magam féltettem,                                                               mikor attól rettegtem:                                                                 mi lesz ha nem lesz [… Tovább]

Vers

Merülés

hibakeresés Mottó:   “én, a senki,BÃ?°NÖKET AKAROK!kapaszkodó karokat” Vassné Szabó Ágota: Cave!!! ha belémtörted poliptested vagy remeterák akarsz lenni átharaplak én a senki ha barlangolsz bennem szerelmed járatomban  barangol s tüzet gyújt valahol egy kürt? alján nem tarthat senki balján ha más [… Tovább]

Vers

Szüret táján

Minden nap megmérettetek és magamhoz öregszem – csöndem szemlélőbb és belül lázadozóbb a testem.   Valami rám sűrűsödik, aszúja lesz a szónak, de egyre ritkább a szüret, mi mámorosra nógat.   Ülök egyedül. Nincs aki kezembe telt pohárt ad, innék, [… Tovább]

Vers

Csillagjáték

Mert vannak titkos szerelmek és titkos szobák is…* Mikor az alkony közeleg két pontról indulunk veled, utunk a hegyen összefut, s együtt lépjük át a kaput. Ismerjük már a köveket, ívük az ajtóhoz vezet, az a pillanat felemel, mikor jövök, [… Tovább]