Markovics Radmila : Hátha

*

 

 

 

Őszintén hittem,

bíztam,

reménykedtem:

hátha a holnapom

szebb lesz.

Többé

nem hiszek a holnap

szépségében,

jobb életben,

de,

mindent ami ronda,

ma elégettem.

Akadályokat rombolok,

hamis illúziókat

feneketlen tóba fojtok.

Nem érdekel:

se múlt,

se jövő,

csak a jelen,

kezemben a

pillanatnyi

valóság-reményem.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.09.08. @ 18:01 :: Markovics Radmila
Szerző Markovics Radmila 66 Írás
MarkoviÇ Radmila, Kishegyes Belgrádban születtem, (ajaj) 1940. nov. 04-én. Vegyes házasságból származom. Apám Jovan, MarkoviÇ, anyám Süli Verona volt. Tanár voltam, nyugdíjas vagyok. Nagymama szervíz dolgozik hét közben az unokáknak. Szakkönyveket fordítottam magyar nyelvről szerbre, könyvem jelent meg Rövid történetek az életemből címmel. Szegeden doktoráltam magyar nyelvből, ÃÅjvidéken szereztem meg előzőleg a Bölcsészeti Kar Magyar Tanszékén a magyar nyelv és irodalom, valamint a szerb nyelv és irodalom tanári diplomáját.