Nap: 2010.09.24.

Vers

Feszeng a szó

2010.09.24. Czirják Jolán 4

Ajkamon feszeng a szó –szorongató a félsz,mi némaságra inti bánatomKimondanám pedig,s a könnyeimmel egybefolyvahull’na már,de nem hagyom!Ne hallja senki meg –s ha majd – szökött szerelmem újra láthatom –csakis fülébe súghatom –Szerettelek, s szeretni foglak én –nagyon, nagyon, nagyon!

Novella

A pofon

2010.09.24. Szilágyi Erzsébet 10

  Az úgy kezd?dött, hogy édesanyám legjobb barátn?je, a gyerekrajongó Piri néni egy asztalitenisz-készlettel ajándékozott meg minket karácsonyra. Az ünnepek elmúltával a „lakásban használhatatlan kacatot” anyu eltüntette a ruhásszekrény aljában. Ám bátyám meg én nem éreztük megoldhatatlannak az asztalproblémát. Volt [… Tovább]

Egyéb

a példa-KÉP

2010.09.24. Marthi Anna 4

    fuldokolsz jóindulatban? esdeklésre számítunk?   *   szavamat kerülő úton sarokban látom el ha sérült a szöveg szigetelő szalag a réteges homály   *   (tapasztva már kitörni rest ma falakat lebontana)   *   félreértjük minden szó [… Tovább]

Vers

Színtánc

2010.09.24. B.Tóth Klári 11

* Hová tűntetek régi színeim meddig kell még elmerülnöm a szürkeség purgatóriumában   Ha magamra teríthetném a pineák zöldjét – ezüstjét rododendronok aranyló bíborát mint Athéné fenséges vállára az aranyszállal hímzett peploszt    Panathénaia éltesd a színt a világ hőfokát [… Tovább]

Vers

1989

2010.09.24. László István 6

az összes ablakot beverték… er?tlenül ülök a mocskos padlón a kíméletlen huzatban, félelem szorít a földre: ürülékszagú sár fröccsen minden rúgás után makulátlan ingemre. szilánkokra törték vágyaimat – nem álmodom – nem is félek már annyira: tompa, keser? vigyorral jutalmazom [… Tovább]

Vers

Mozdulatlanul

2010.09.24. Végh Szimonetta 3

Éjjel felriadtam egy érzésre,Hiányod álmomban is utolért,Monstrumként állt a holdfényben,Láncot dobott lelkem köré. A vágy lassan kúszott felém,Mindent felborított bennem,Bemászott gondolataim közé,Elbújt egy titkos ajtó mögé. A nyugtalanság átjárta szobám,A sötét kacagva suttogta neved,Leveg? nélkül az ágy szélén ülve,Futottam magamban [… Tovább]

Egyéb

Móres

2010.09.24. Boér Péter Pál 22

              – Emberek, mars fel a remorkára! – dörrent oda cseppet sem barátságos hangon Korompi Béla, a csákányaikat és lapátjaikat szorongató, azokra támaszkodó, még majdnem az alváson onnani világban kábuló munkatársaira, akiknek sem főnöke, [… Tovább]