Éjjel felriadtam egy érzésre,
Hiányod álmomban is utolért,
Monstrumként állt a holdfényben,
Láncot dobott lelkem köré.
A vágy lassan kúszott felém,
Mindent felborított bennem,
Bemászott gondolataim közé,
Elbújt egy titkos ajtó mögé.
A nyugtalanság átjárta szobám,
A sötét kacagva suttogta neved,
Leveg? nélkül az ágy szélén ülve,
Futottam magamban hozzád.
