Mecsek

Pécs mellé font zöldből becset,
horvát-németből lett Mecsek,
feje búbján a nagykendő
faágakból suhhant, Zengő,
csodáltuk is szerelemmel
dombját, völgyét kedvesemmel,
lepi titok, óvja derű,
vulkánikus eredetű,
gyomra telt volt hő-dús szénnel,
s rejtegetett uránérccel,
gépek, népek ostromozták,
kincseiért kifosztották,
várost őriz szerzett jogon,
Misina tetőn a torony,
kitárja, mert múltat tanít,
barlangjait, forrásait,
s mintha élő mámor lenne,
villányi bor csobog benne.

Szerző Böröczki Mihály - Mityka 997 írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.

2 Komment

Hagyj üzenetet