Hegyeink

HEGYŐRIZŐ

Óvjad, mint egy ritka kincset,
ide testált hegyeinket,
s vigyázd, mint a jövőd sorsát,
nagy a család, szűk az ország.

BAKONY

Bár csak felnőttként szívhattam belőle,
a falunkig is elért levegője,
le-, földombult, de különleges nem volt,
a fák tetején ott zöldellt a mennybolt,
csak tette dolgát, nem volt az sem nagy kegy,
hogy sugározta jeleit a Kab-hegy,
a gyógyításra rávette a fákat,
és Farkasgyepűn kezelte apámat,
mert dőlt az ózon, mint a nyári zápor,
a Dunántúl óriás mellkasából,
a neve ősi szász lehet, de trükkös
nagy görbülettel azt jelenti, bükkös,
a Pannon tenger medreit takarja,
s nagy jókedvében Isten ujja varrta.

Szerző Böröczki Mihály - Mityka 997 írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.

2 Komment

Hagyj üzenetet