Vers

Álomnéző

Alattam világosban is alszik a város,felettem ébren álmodnak a csillagok,egymás fényét vizslatják lámpákés távolból rájuk ragyogó Napok.   Mintha már nem is lennék részeennek az egésznek, oly érzésfog néha el, várok, egyre várok,hátha feltűnik valami ritka, égi jel.   Vagy [… Tovább]

Novella

Nagymama

Szinte láttam, ahogy bólint egyet lila pamutsapkájában és remegő kézzel búcsút int…  A temető körül finom szellő fújdogált, amikor odaértünk. A koporsót még nem hozták be a ravatalozóba, így várakoznunk kellett. Keresztapám fáradtnak, gondterheltnek látszott, sok mindent intézhetett azokban a [… Tovább]

Vers

Hangulatjelentés

Mint tintával térképre rajzolt sziget kacsint felém a tavaszi zöldet váró, hókásával átitatott part menti liget. Buckái egyenetlen kitakart vakondtúrások halmain emlékezetem húrjait pengetik. Sétákat ont a lelkem, melyeket poroszkálva róttam, s nem számított a tarajok verte magány. Vulkánok ős [… Tovább]

Humor

Egy zseni pályafutása

Sic tranzit… Egy zseni pályafutása   1955.   – Még egy utolsót nyomjon! Szinte kinn van már! Szedje össze minden maradék erejét, és még egy utolsót… – biztatta a szülésznő, majd diadalmasan tette hozzá, már a babához intézve szavait: – [… Tovább]