Bősze Éva : Akkor sem…

Bennem él az ember

 

 

Akkor sem, ha ablakomban nyúlik el az éj,
vigyázza éjjelilámpám fényostora,
ha szirmot bont az ég holdezüst virága,
hajamba fonódik s bódít illata,
hogy megoldhatatlan lesz a csönd s vekkerem pöröl,
szíve,em elterül az alvók moccanása,
akkor sem vagyok magam.

Velem, bennem a nappalok hajrája, arcok,
szemek, elejtett szavak.

A magányban sem vagyok magam!

Mert velem, bennem él az ember:
örökmosolygó, szenved?.

A jó a rossz, a szép a rút, a kín a vágy…
Az éjszakákkal váltom meg magam…

Legutóbbi módosítás: 2007.08.30. @ 12:51 :: Bősze Éva
Szerző Bősze Éva 15 Írás
Múzsám a mindent átfogó idő, a napi munka varázsos percei...