Serfőző Attila : Kétségben

 

 

Összegyűrve dobtak ebek elé.

Marnak, – míg tart velődből.

Hátrahagyott üres sorsodra

keselyűhad rontott, már nem fáj.

Reménytelen léted égő szárnyat bontott.

Még egy perc ..vagy annyi sem,

s elmúlik a kín. Nem zsibbaszt

többé ezerarcú reggel.

Vigasztalódsz, homályos bársony

nyirkos neszével.

Hideg csókod most már

senkinek sem kell…

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:48 :: Serfőző Attila
Szerző Serfőző Attila 518 Írás
1960.07.13-án születtem Debrecenben.