Both Péter (Peth) : Éjjel (Veres Anikó Amália verse)

Ezt a verset Anikó engedéjével hoztam, mert a válaszversemnek nincs igazán értelme enélkül.

A csend fülembe szagol
aztán belerág
A lámpaoszlopokról szétfolynak a percek
Cigarettám füstje az égbe n?
Tegnapok viaszos cseppjei
ringlispilre ülnek
agyamba vetülve
csiholnak t?n? álommáglyát
körmök pattanása kulcslyukak szemén
d?re zöldcsillogás lapátnyelven
Tudod hiába seprek
újra megszállnak otthonunk nyúlfarktövén
nem bíztat holnapra
mázsás teher az óvó tejszíndrótja
eldobni kéne
messze
üvegszálak vákuumos vég?, kátrányszín oldatába
de nem segít merni
csak lenyelni a rozsdás horgokat
gerinctelen májlebenyébe
ahol csak
kérésznyit old rajta
s így hajt hegeimb?l csúszócsomót
Hajszálak élébe harap
s lóg
a nehézfej? migrénes akarás
s parázsban olvad az emlékezés
hisz mesés tövisgennytanya lett az omlós kalács
borostyánszítta leves-szin? ágyban
örül
áthullhat a tudattalanságba
s naptára lapjaira köpve
törheti ketté a megfontolt szemek s
szemfogak ellen véd?
b?rkeszty?s kötést.
akarom hogy vÉGe legyen és FÖLkülDjön.

Szép álmokat.

Legutóbb szerkesztette - Both Péter (Peth)
Szerző Both Péter (Peth) 95 Írás
Üdvözlök mindenkit! Nagyon szeretem a verseket.Olvasni és írni egyaránt. Nem csupán a mondandója, de a formája miatt is.ÃÅgy gondolom, hogy a vers, tulajdonképpen egy "állapot", amelyben benne vagyunk amikor írjuk, vagy olvassuk. Mert a vers valódi jelentése, mindíg az adott helyzettől és lelkiállapottól függ.