Vogl Anikó : Alan Alexander Milne: A király reggelije

bájos gyermekvers

 

A király megkérdezte

A királynét,

És ? a

Cselédlányt:

„Kaphatnánk vajat

Királyi kenyerünkre kicsikét?"
Kérdezte a királyné

A cselédet,

És ? felelt:

„Hogyne,

Azonnal megyek

A tehénhez

Miel?tt aludni tér."

 

A cselédlány

Meghajolt,

Ment és szólt

A tehénnek:

„Ne feledd a vajat

A királyi kenyérre!"

 

A tehén

Szólt álmosan:

„Mondd

Ã??felségének:

Manapság sokan

Inkább lekváron

Élnek."

 

A cselédlány

Szólt: „Fura!"

És ment, várta

Asszonya.

A királyné el?tt meghajolt,

Arca kissé elpirult:

„Bocsánat,

Felséges Asszonyom,

De azt kell

Mondanom:

A lekvár ízletes,

Ha vastagon

Borít

Egy kenyérszeletet."

 

A királyné szólt:

„Ó!"

És a királyhoz ment:

„Ami a királyi kenyérre

A vajat illeti,

Sokan

Úgy vélik,

Finomabb

A leki.

Kóstolnál-e lekvárt

A vaj

Helyébe?"

A király szólt:

„Csudába!"

Aztán szólt:

„Ó, jaj nekem!"

Így zokogott: „Ó, istenem!"

S ágyába vonult.

 

Így nyöszörgött:

„Senki sem

Hívhat engem

Kicsinyesnek;

Csak egy kis

Vajat

Szeretnék

A kenyeremre!"

 

A királyné szólt:

„Ugyan, ugyan!"

És ment

A cselédhez.

?így szólt:

„Ugyan, ugyan!"

És ment az istállóba.

 

A tehén szólt:

„Ugyan, ugyan!

Nem is gondoltam

Komolyan;

Táljába itt a tejecske,

S vaj, hogy kenyerére kenje!"

 

A királyné

A vajat

Ã??felségének vitte;

A király szólt:

„Vaj, he?"

És kiugrott az ágyból.

„Senki" – mondta,

Amint megcsókolta

A királynét,

„Senki" – mondta,

Amint lecsúszott

A korláton,

„Kedvesem,

Senki sem

Nevezhet

Bogarasnak –

DE

Szeretem a kenyéren a vajat!"

 

Legutóbb szerkesztette - Vogl Anikó
Szerző Vogl Anikó 111 Írás
1978. október 24-én születtem Budapesten. Nagyon szeretem az irodalmat, a zenét és a természetet, közel áll hozzám a buddhista szemléletmód. Angol nyelvtanárként, angol szakos bölcsészként valamint szakfordító-tolmácsként diplomáztam. 2006. utolsó előtti napján megszületett Gergő fiam, akivel nem unalmas az élet! :-) Jelenleg angolt tanítok.