Vidor epitaphiumok
A f?cím barátom, Szente Ibolya leleménye Brenner József Itt nyugszik a GézaHogy melyik? A Csáth.Amikor bezizzent,Akkor mondott "csá!"-t. Sírversek a Toldiból A farkas sírverse Én a farkas vagyok,Illetve csak voltam.Mert már [… Tovább]
Kacsintás
vékony karéj a hold mindenki mást lát benne szerelmesem szeme kacsint madárraj húz el felette dagadozó töklámpás világol ki holt ma újra éber szerelmesem szeme kacsint fényl? ablak hangtalan zenével kitelt id? sápadt keresztek izzadtságcseppé olvadt [… Tovább]
A temető
Álmodó fák a barnálló szőnyegen, sárgára őszülő rózsabokor: Álmodó fák a barnálló szőnyegen, sárgára őszülő rózsabokor: régóta suttognak a növő temetőben. Új a sírokra rakott virágcsokor. Lobbanó mécses az emlékek lángja, kis füstje száll a szürke ég felé. [… Tovább]
A reformáció rövid története
Gondolatok a reformációról… Luther Márton a reformáció elindítója el?tt az egyház bels? megjobbításával a reformációt évszázadokkal megel?z? reformzsinatok már foglalkoztak s ennek az ügynek, mármint a megmerevedett egyházi formák megváltoztatásának érdekében az el?reformátorok tusakodtak. Van egy nagyon fontos közös [… Tovább]
Miért…
… elfogadottabb a homoszexualitás a n?knél, mint a férfiaknál? Gyakran hangzik el a következ? mondatkezdés, ha hímnem? ismer?seimmel ülök egy asztalnál, f?leg egy-egy hétvégi buli után: „Fú, láttad azt a két csajt, akik egymással…" A többség ilyenkor lázas [… Tovább]
Az ürge
Ürgevár, Ürgevár Bent az ürge csendre vár Indulna a halomra A mezei szalonba Búzáért, árpáért Csupa finom jóért, Bend?be valóért De a halom vadonja Veszélyt rejt magába Héja, róka arra jár Ürge lakomára vár
A vörös fogaskerék
Vérben forognak az ?rült fogak.Önmaga körül kering a tengely.Éjszakába vesz?en kattog a gépezet, ezer monoton henger. Miként a végóra mutatója,cirkulálnak a vérvörös körök,torz szerkezet millió rugójanyúlik, érzések árja hömpölyög. A kezdet s a vég fogaskerekeakad más világok fogaiba,mozgatva a mindenség [… Tovább]
Szökött érzések
Szökött érzések kergették egymást a fák között. A Hold értetlenül nézett alá ezüst szemeivel, de nem találta a megfelel? stílust. A tér megfordult önmaga körül, a feledés rózsái egy pillanatra kinyíltak.
A fák
Ott álltak aznap is, mint bármikor – Az állandóság smaragdzöld szobrai. Társalogtak egymással, megvitatták, Mennyi autó jár erre mostanában, S milyen rossz itt a leveg?… Nekik mondta el bánatát, Mint már annyiszor. Ã??k csak Álltak és néztek, ezer láthatatlan [… Tovább]
Mókás
Mókás egy kutya volt, illetve másfél. Szóval nagy… * Mókás Mókás egy kutya volt, illetve másfél. Szóval nagy. De én kicsin vettem. Ez úgy volt, hogy ahol házmesterek voltunk, ott gyakran volt lövöldözés és egyéb cirkusz. Nejem [… Tovább]
Háborodott dalok
– giocoso – egy n?vel élek együtt aki minden nap szekál túl hideg a szerelem forró a kávéspohár gyorsan fogy a fogkrém lassan a koton egy éjjel meglátjátok torkon ragadom nem farigcsál többé ostoba rímeket s pocsékolja [… Tovább]
Tudom egyszer befejezem verseim
Egyszer mindennek vége, s mivégre? Tudom egyszer elsimulnak véglegaz id? hullámai mint sinusgörbeszaggatottan pittyeg? monitoron Tudom egyszer megsz?nsz nevetnihisz végtelennek t?n? boldogság nincsen és minden forrás elapad Tudom egyszer minden fényképünkkifakul és sárgás-napette színea valónak csak halvány másolata [… Tovább]
Wittenberg 1517. október 31.
Luther Márton 1517- ben október 31.-én Wittenbergben, a vártemplom kapujára kiszögezte 95 pontból álló vitairatát, amelyben közhírré tette saját álláspontját, kidolgozva az egyedül hit általi üdvözülés tanát, és elítélve a búcsúcédulák (feloldozó levelek) árusítását.* A bágyadt őszi nap [… Tovább]
A lélek könnycseppjei
* Tán tébolyult elme torz szüleménye a lelkemben felsíró féllábú bohóc. A pingált arcon csorgó fájdalom, s a tükörképből vigyorgó martalóc. Az őrültek táncát szaporán járom, s lelkemben a bohóc nevetve sír, mi hátra van, emelt fővel [… Tovább]
Hangyás-mókás
Elcsavargott hangya banda a barlangban barangolva, obbra-balra kanyarogva úgy eltévedt, nem találta soha meg az otthon maradt hangyanépet. Hoppon maradt hangyalányok könnyet sírtak, hangya fiúk csak búsultak. Hangyakirály népe kevés, fejét töri, hogy lesz evés hosszú téli hónapokra, ha ezek [… Tovább]
Szabad vagy
Szabad vagy. Mint a hegyek, ahogy a végtelenbe nyújtózva állnak, s közben csak nézik bölcsen, büszkén, ahogy öböllé csiholja őket a tenger zúgó, időtlen kohója. Mint a rohanó idő, ahogy örökkön percről percre vállalja fel saját eljövő, s elmúló [… Tovább]
Minden megálló másik évszak
Petyhüdt esküt tennék,hogy a következ?ig soha többé,ám nem lenne értelme,tudod,nem fért elmeoktóber odújába,csak a semmi dzsentri förtelme.Most a betört elmevároskarámbannegédes teóriákkal lézeng.Harangszó meg drogbólé zengbennem a Bazilikánál,úgy érzem, a cs?d örök,csupán bájcsutakolt cs?dörökcirógatjáka cafka célvonalat,aztán h?seivel henceg a tér,kókler ígéretével [… Tovább]
Felöltöztetsz Kékbe
Sikoltó szelek kócolták a lelkem, az álmok könnyei arcomra dermedtek, a szavak néma hangokban lángoltak, ujjaim közül hamuként szétszóródtak zuhantam… Vakon tapogatózva fényt loptam az útra. feléd indultam… Levegő-örvény csendjében éreztem, hozzád végleg hazaért léptem. Pőre lelkemmel, reszkető testemmel [… Tovább]
Édesapámnak
Rég láttam kedves arcodat,sosem látom már mosolyodatelmentél,itt hagytál,még csak el sem búcsúztál… Estefelé,mikor a szobámba lépek,rám lelnek még régi szép emlékeka képek a múltból életre kelnek,holdfényes éjszakán megélednek:fogod két kezem, simogatod arcom,tudom, mennyit jelentmosolyom, ha látod Most már nyugodt a [… Tovább]
Vadászat
Rohan a szarvas át az erd?n, nyomában a vadász és a sörétes puska. Mindhárom én vagyok, és cinikusan röhögök szembe magammal, mikor a hajsza végén rituálisan végzek magammal.
Infrafény
Vörös körök örvénylenek át az éteren. Furcsa, bizarr, kusza fényvihar söpör keresztül a szobán. Képlettelen képletek és képtelen képek villannak fel, s a falon otthagyja fénybe öntött, torz kéznyomát az infrasugárba öltözött magány.
Szorítás
Két kéz egymásba fonódott, Az ujjak drótja Egymás köré csavarodott. Az id? közéjük szorult, Nyaka köré ujj-ízületek Szorultak, lelkét kilehelte. Az izmokba görcs szorult, Az egymás körüli szorítás Egyre csak er?södött… Roppanás. A két kéz ott hevert Egymás [… Tovább]
Kezd?dik az élet
Hófútta tiszta szépség nyugalma árad. Távozik a bánat. A vállon szép göndör haj omol. Érkezik a mosoly. Felcsendül zeng?n egy régen várt ének: kezd?dik az élet.
Nevet? gyalázat …
Nevet? gyalázat ….. Mennyit ér egy élet? Van-e szép halál?… Mindegy, hogy ifjan vagy vénen – Magához ölel, vagy porba gyalázat, Már nincs bennük alázat : Csak el?re – mindegy ki bánja, S lehet életed az ár, csak [… Tovább]
sakk/matt
kiféle – miféleszem és fülnélkülihaldokolni vágyóelsziszegett gondolathogy tudatom mérgeaz elkopott cip?talp-álmokkik hosszan és keményen taposnak. kifélék – mifélék vagytokvak reményen függ? hagyományokbefagyott könnyel elsiratottbástyát vesztett vágyak és ti szabadnak kikiáltott magányköztársaságok?! hiszen a királyotok már régen halott! mondjátok meg [… Tovább]
FŰZFÁK
Hol a folyó kanyarodik Hordaléka magasodik. Ott állnak ?k egymás után, Öreg f?zfák, folyó partján. Régmúlt id?k aranyhaja, Leér éppen a habokba. Szell? fútta, szél cibálta, Megd?lt törzsük szélirányba. B?rük barna, kérgük repedt Nem hajtanak mégsem fejet. [… Tovább]
Archaikus Apolló-torzó
R.M. Rilke Titok marad a csodás fő melyben álmait szőtte. Ám a csonkult teste izzik akár a lámpa, elfojtják de fénye egyre nő konokul ragyog. Sugárzik a feszes mell, lágy mosolygón csípőjére fordul, s hirdeti [… Tovább]
November tájékán
Úgy november tájékán gyakrabban párásodik a szemüvegem… … talán a hirtelen lehűlés, talán az aktuális Halottak Napja teszi. Sajnos, minden évben több és több gyertyát kell gyújtanom. Lakásom ilyentájt erősen hasonlít egy buddhista kolostorra. Ilyenkor nem hívom fel anyámat, [… Tovább]
Úttörőfröccs mise előtt
1954 Kéthely * Már reggel tudta a disznó meg a tehén, hogy ma vasárnap van. Pedig az istállóban nem is lógott a szögön spárgával felkötve a kalendárium. Én sem mondtam nekik, mikor nagyapámmal itattuk őket a vályúnál. Csak [… Tovább]
A szerelem meghódít mindent (Blackmore – Glover – Turner/Deep Purple)
Érzés hogy itt a vége,mikor közel vagy hogy elveszd az álmaid,elvesztesz egy barátot,repülni vakon,száguldok az éjszakában,kit fogok megtalálni?Ó lány, és ha ez hoz nekem egy életet,ígérem leszáguldok minden falon,a szerelem meghódít mindent. Holnap az utamon a nappal kelek,hamarossan el fogok [… Tovább]