Both Péter (Peth) : Végállomás

Kiskunlacháza temet?je november elsején megdöbbent?…Mert szép

 

 

 

Valóban vége mindennek, szép csendben'   nyugszanak a lelkek

Egyéb napokon csak kevesen róják itt az él?k  kátyús magánútját

Mint piciny város ezernyi fénye-millió gyertyaláng néz az égre
Sokan soknak tartoznak imával, pénzzel vagy munkával…megváltják virággal

 

A gyilkos is pihen- pont úgy mint a h?s -a háború senkije, vagy épp az eszel?s

Rendezi a testek házát a sírásó- nem kísérti szellemes szó

 

Ezernyi  ember igyekszik leróni, a kegyeletet e-napon komolyan gondolni

Sokan csak a haszon nagyságát lesik- Vándorol az érzés…lélekt?l lélekig

 

Itt nézem én is a „szépnek csak ma mondhatót". A lelket idéz? csontot tárolót

Nem várom a napot , mert jön az majd magától…Mikor lelkem elszakad  e feslett világtól

És akkor majd én is! Nézem a népet…Tudom majd ki átkoz s ki gondol  szépet.

Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 12:13 :: Both Péter (Peth)
Szerző Both Péter (Peth) 95 Írás
Üdvözlök mindenkit! Nagyon szeretem a verseket.Olvasni és írni egyaránt. Nem csupán a mondandója, de a formája miatt is.ÃÅgy gondolom, hogy a vers, tulajdonképpen egy "állapot", amelyben benne vagyunk amikor írjuk, vagy olvassuk. Mert a vers valódi jelentése, mindíg az adott helyzettől és lelkiállapottól függ.